A viszonylag jól szituált 50 környéki pasi felpaprikázva sétálgat le-föl a kapitányság várójában. Nem csak az háborítja fel, hogy a rendőrök nem azonnal jönnek érte, hogy felvegyék a bejelentését, hanem a saját problémája is.

Amikor a nyomozó megérkezik, emberünk kérés nélkül is a nyakába zúdítja nyomorát. Azzal kezdi, hogy amennyiben itt sem kap kellő támogatást, nem veszik komolyan az ügyét, ő egyenesen a médiához ballag és kitálal. A rendőrnek szeme se rebben. Megkezdik a bejelentés felvételét. Kiderül, hogy emberünk fő problémája az, hogy 10 évvel ezelőtt az egyik banktól hitelt igényelt, amit nem kapott meg, de mostanában jönnek a levelek, hogy a hitel törlesztőrészletét ilyen és ilyen összegben, adott napon vonják a számlájáról. Felháborodva, egyre hangosabban, a dühtől eltorzult arccal üvölti, hogy ebben az országban mindent meg lehet tenni, a kisembereket kisemmizik, a semmire fizettetnek velük.

A rendőr türelmes, elkéri az ember papírjait, közben próbálja csitítani. A rendelkezésre álló iratokon van egy számlaszám. A rendőr megkérdi, hogy kié a számla. A férfi nézi egy darabig, majd közli, hogy neki fogalma sincs róla.  És milyen az már, hogy az ő számlájáról akarják levonni azt a hitelt, amit meg sem kapott, ráadásul a levélben is ismeretlen számlaszámot adnak meg. Megy a matek, az idő telik, míg végül a manusnak eszébe jut, hogy a banknál van ismerőse, mindjárt felhívja, hogy legalább a saját számlaszámát kiderítse. Úgy is lesz. Élénk diskurzus.

A csevej végén kiderül, hogy a kiküldött értesítőkön szereplő folyószámla szám az övé. Továbbá az is, hogy erre a számlára anno kiutalták a kért összeget, amit most kellene kezdeni törleszteni... :D

Emberünk kicsire összemenve válaszol a nyomozó azon kérdésére, hogy vajon elballag-e még ma a médiához. :)