Tudom, hogy a fenti cím miatt majd jól megugrik a látogatottsága az oldalamnak, de előre kell bocsájtanom, hogy senki nem azt fogja kapni, amire számít. :)

Be kell vallanom, hogy életemben nem néztem még meg egy F1 közvetítést sem. Jó, persze ettől függetlenül azért tudom ki Hamilton, meg Alonso és így tovább, de valahogy ez volt az a sport, ami sosem kötött le.

Most viszont lehetőségem nyílt VIP jeggyel részt venni az idei nagydíj szombati napján. Kalandosra sikeredett az elindulás, a tervezetthez képest jelentős csúszással, mivel az első leküzdendő akadály adva volt, jó, jó, van jegy, de mivel jutunk ki? A családi kupaktanács összeült, végül kaptunk egy autót. Okés, irány a Hungaroring. Útközben az egyik pillanatról a másikra olyan szinten szakadt le az ég, mintha dézsából öntötték volna, az ablaktörlő a legmagasabb fokozaton ment, de így se lehetett látni semmit. Kb. 500 méter múlva meg simán vége lett. Hurrá, legalább nem a Hungaroringen!

A szektorba való eljutás kalandosra sikeredett, bár utólag visszagondolva a táblákon lévő tájékoztatás megfelelő volt, csak én voltam bizonytalanabb. A rendőrök, securitysok nagyon segítőkészek voltak, mindenki kedvesen igazított útba, még ott is, ahol a forgalmat akadályoztam :D

A VIP parkolóba érve meg kellett állapítanom, hogy a helyekből itt sem lehet válogatni, de hálát adtam a sorsnak, hogy nem a külső, sártól dagonyás, domboldali parkolóban kell letenni a kölcsön kocsit. Kiszúrok egy helyet, gondoltam oda simán beférünk, nem nagy az autó, szervó is van benne, és egyből a nehezebb formát választottam, a betolatást. Hogyha véletlen még esne egy kis eső, csak könnyebb szemből kiállni, mint kitolatni.... A biztonsági őrök szurkoltak, miután közöltem velük, hogy az autó kölcsönbe van, ráadásul nem is érzem/látom se az elejét, se a végét. A bizalmuk egészen megtisztelő volt, lévén, hogy egy Porsche Cayenne-t kellett centizgetnem. :) Végig az járt a fejemben, hogy ha annak csak egy picit megtolom az elejét, tuti nem úszom meg 2 milla alatt :D Vért izzadva betettem a kocsit a helyére. A biztonsági őrök szemében elismerés, majd az egyik azt mondja: Kapsz egy négyes alát. Megkérdeztem tőle, hogy mi a skála csúcsa, mert, ha 10 pontból, akkor elég karcsú. Megnyugtatott, hogy 5-ös rendszerben számolt. :)

Ezek után irány a tribün megkeresése. Nézem az órát, nagy hangzavar, holott épp szünetnek kellett volna lennie. Kiderült, hogy komoly csúszás van a napi programban, így még pont elkaptuk az időmérő végét.

Szuper helyünk volt, nagyon jó rálátással a pályára, s kiderült, hogy tulajdonképp passzol nekem ez a feeling, meg a kocsik is bejönnek. Az időmérő után kezdődött a GP2-es verseny. Az itteni versenyzőknek még a neve se volt ismerős, de azért bőszen szurkoltunk. A végén az eredményhirdetésnél én pont kajáért álltam sorban, de akivel voltam, elment megnézni, hogy akkor ki nyert. Jön vissza, kérdem, hogy mi lett a vége. Válasz:

- Első a kék, a második a sárga, a harmadik meg a fehér lett. :)

Tessék! Ilyen ez, ha két nő megy ki a Forma 1-re, s nem éppen felkészült a rendezvényből. :)

Lentebb egy GP2-es versenyautó.