Ami nem MOL Bubi.

Gondolom Hévíz városa a nagy pesti mintára tervezte meg a saját biciklis rendszerét. Nagy előnye, hogy 1000,-Ft kaució ellenében bárki használhatja. Hátránya, hogy a településen összesen 4 dokkolópont van és a bringákat csak a közigazgatási határig lehet vinni. Na már most, aki járt Hévízen, az tudja, hogy nem egy nagy településről beszélünk.

Sosem ültem még ilyen bringán, az első sokkból ocsúdva rájöttem, hogy fiatalkorom elfeledett kemping biciklijét idézi, azon volt utoljára kontrás fék. :) Szuper bringák, elől kosárral, lezáró kulccsal, 4 órán keresztül korlátlan használattal, váltóval ellátva. Csodák csodájára az ülés állítható volt és működött is, még nekem sem sikerült eltörni a kart, holott izomból dolgoztam. Mit ne mondjak, a fékkel nem voltam kibékülve. Az első fék szinte nem fogott. A kontrás is gyéren, a váltó viszont az első kilométereket szépen vette. Aztán már nem csak az recsegett, de szalajtottak a fogaskerekek, s csengetnem se kellett sehol, mindenki hallotta, hogy jövök. :D Ráadásul ha a bringa nem akart volna szétesni, akkor a bukkanók árultak volna el. A kosárban lévő dolgok olyan jó fél méter magasságra ugráltak egy-egy bukkanó alkalmával. Viszont ilyenkor a kormányt is erősen kellett markolnom, mert esélyes volt, hogy hamarosan felszállok a kosár tartalmával együtt. :D Természetesen a jó minőségű magyar utakat nem csak a kosár és a karom érezte, a fenekem is feszesre pattogott.

Igyekeznem kellett vissza a dokkoló ponthoz, nehogy idő előtt szétessen alattam az amúgy sem túl stabil járgány. Azt hiszem legközelebb valami masszívabbat választok. :D

És már talán az az érzés is kimarad, hogy kanyarodásnál pofára akarok esni :D

A következő járgánynak egyáltalán nem működött a váltója, így gyorsan le is cseréltem. Azzal már nagyobb élmény volt tekerni.

Gondoltam kipróbálok egy más formát is. Az egyik szálloda bringáját is elvittem egy körre, azzal már ki lehetett menni a városból. Mondjuk nem tudom megérteni a szolgáltatókat, hogy miért nem tartják karban a kerékpárokat. Ezen konkrétan tövig húzott féknél is gurult a bicikli. Az első lejtő közepén egy öregúr úgy döntött, hogy a zebrát hanyagolva a bazi nagy bőröndjével előttem jön át keresztben az úton. A 80 éve minden magabiztosságát fitogtatva toporgott az út közepén. Saccoltam, hogy előtte már nem tudok elmenni, mert akkor a parkoló autókat fogom elvinni, mögötte meg a szemből érkező kocsik esélyesek. Ha meg neki megyek, jaj a drága bőröndnek. :D A víz fél perc alatt vert le, kb. 5 cm-n múlt, hogy ki tudtam kerülni.

Kölcsön kerékpár, én így szeretlek!