Nem tudom írtam-e, hogy a mi lépcsőházunk kissé furcsa. Nem cserélődnek a lakók, hanem inkább nincsenek. Vagy aki van, azt se látom sose.
Talán írtam, hogy valamikor Karácsony tájékán Kisasszonnyal jöttünk fel a lépcsőházban, ő meg éktelenül hangos volt és azt hittük azért jön ki, hogy lecsesszen, ehelyett közölte, hogy neki is ilyen szép kutyája volt valaha és hogy mennyire szereti, most sült ki a pogácsa, adhat-e neki.
A kutyának hozott, nekünk nem. No comment...
De az is, hogy valamelyik nap jövök felfelé, tárva-nyitva az ajtaja, én köszönök neki, ő rám néz, majd válaszul becsapja az ajtót...
Szeretettel ajánlom az ilyen "kedves" szomszédoknak Kasza Tibi alábbi szösszenetét:
Utolsó kommentek