Mostanában ismét elutaztam kicsit pihenni.

Az odafelé úton két szuper jó fej rendőr sráccal ismerkedtem meg, mindketten roma származásúak, ám szívük, eszük helyén. :) Az idősebbikkel egyik este még egy szórakozózhelyre is benéztünk, s azóta is tartjuk a kapcsolatot.

A pihenés szinte eseménytelenül telt, a fürdőben sem volt, aki szórakoztasson, bár az első nap mindjárt megtalált a melegvizes medencénél egy 80 éves bácsi, aki közölte, hogy mindig fiatalok mellé ül, hátha rá is ragad valami tőlük. Amúgy meg kiderült, hogy majdnem rokon a szakmánk, így nagyon jót beszélgettünk.

Az idő nem annyira volt hozzám kegyes, szinte végig esett.

Viszont így simán elballagtam moziba is. Megnéztem Márai Kaland c. drámájából készült filmet, szó se róla, Marozsán Erika és két férfi főszereplő maradandót alkotott.

A király beszéde is szót érdemel, zseniális film szintén. A Verdák2 meg a látványossága és humora mellett egész komoly erkölcsi tartalommal is bír.

A hét második felében a mellém lévő szobába beköltözött egy 50-es házaspár. Először nem is volt velük baj. Aztán reggel összefutottunk a büfében. Mindketten reggeli előtt toltak egy vodkát. Utána meg egy másikat és kisfröccsöt. Ebéd előtt és után szintén hasonlóan.... És ugye hol volt még a vacsora idő?! Az egyik este ráadásul a házassági évfordulójuk volt, fél éjjel a Nóta tv-t hallgattuk váltakozó hangerővel. Mire rászántam magam, hogy átmenjek, mindig lehalkították.

Nos embereink bemutatkoztak, de sajnos olyan kimondhatatlan nevük volt, hogy most se tudom hogy hívják őket, csak a nő keresztnevét sikerült megjegyezni. Aztán mivel az egész üdülőben nem akadt ember, aki tudta volna vezetéknevüket, így átkereszteltük őket Vodkásékra. :) Ám, hogy jó szót is szóljak az érdekükben, egyik nap felajánlották az érvényes fürdő belépőjüket. Éltem is vele. :)

Jövőre tuti, hogy Á nélkül nem megyek pihenni, mert azért ez így nem volt az igazi. :(