Ha azt mondom Csukás István vagy Lázár Ervin, sokunknak csodálatos meséik ugranak be először. De hogy jön a képbe Szabó Magda? Bízom benne, sokan rávágjátok, hogy a Tündér Lala miatt. Akinek semmit nem mond a cím, olvassa el ajánlómat. Bámelyik író munkásságáról kisregényt lehetne írni, épp ezért volt nehéz a választás, hogy melyik történetről írjak nektek. Végül Süsüre, Mikkamakkára és Tündér Lalára esett a választásom. Azt is elárulom rögtön, hogy miért. Mesék nemcsak gyerekeknek.

Mikkamakka és Dömdödöm

Lázár Ervin első meseregénye 1964-ben jelent meg, ez volt A kisfiú meg az oroszlánok, A Négyszögletű Kerek Erdőre még várni kellett. Az író meséi jellegzetes hangvételűek, ez is hozzájárult a népszerűségéhez. A Négyszögletű Kerek Erdő 1985-ben jelent meg, a kalandok kulcsfigurája Dömdödöm, a kis csapatot Mikkamakka vezeti.

A mese erőssége a közösségi összetartásban rejlik, a különc egyéniségek kizárják a külvilágot, hogy a zárt Erdőben éljenek. Saját el nem ismert értékeik miatt eleinte nem csak önmagukkal, de egymással is konfliktusba kerülnek. Párbeszédeikből megismerjük csökönyös természetüket, a kalandjaik és vitáik végül mindig az egymástól való tanulásról és az elfogadásról szólnak. Az elfogadás alapja a szeretet, Mikkamakka bölcs nyugalma csendesíti a vitázó feleket, az ő segítségével győzedelmeskednek a külső veszedelem felett és még Dömdödömöt is mindig érti. Lázár Ervin meséje mindig aktuális, felnőtteknek épp úgy szórakoztató olvasmány, ahogy a kisebbeknek is.

forrás: internet

Tündér Lala

Szabó Magda meseregénye a Tündér Lala 1965-ben jelent meg, számos színpadi és film feldolgozás született belőle, ráadásul a mai napig ajánlott iskolai olvasmány. Társadalmi kérdéseket feszeget, hiába a tündérálca, az embereket ábrázolja az író. A megfélemlíthető, zsarolható vezetőn túl a csonka családban nevelkedő gyerekeken át a női-férfiszerepeket is érinti. Remek ötletekkel találkozhatunk a műben, mint az igazlátó szemüveg, vagy a felejtést előidéző kapszula – néha nekünk is jól jönnének.

A mesében az örök boldogságban és halhatatlan tündérvilágban szokatlan dolgokat művel a Tündér királyfi, Lala. Emberekkel barátkozik, elkóborol, pont, mint a vele egykorú gyerekek. Egy napon bejelentik, hogy Írisz királynő frigyre lép Amalfi kapitánnyal, aminek csak a hatalomra éhes Áterpáter varázsló nem örül. Addig mesterkedik, míg végül a királynő neki nyújtja a kezét. Tündér Lala a halandók sorsát választja, hogy megmenthesse édesanyját a boldogtalan házasságtól és a népét egy zsarnok uralmától. Szerencsére, mint ahogy minden mese, ez is jól végződik.

forrás: szabo-magda-tunder-lala-elso-kiadas-1965-wurtz-adam-rajzaival-fe3c_1_big

Süsü, a sárkány

1976-tól futott a televízióban az egyfejű sárkány, Süsü kalandjai, melynek forgatókönyvét Csukás István írta. A mese könyvként való megjelenésére 1980-ig kellett várni. A történet nem klasszikus, Süsüt kitagadja az apja, mert nem elég, hogy egy feje van, de ahelyett, hogy megenné az embereket, inkább barátkozik velük. Érzékeny lelkű sárkányként gyűlöli az erőszakot és imádja a pillangókat. A sárkányt befogadja a szomszédos királyság, megbecsült lakója lesz az udvarnak, ám hogy ne érjen túl hamar véget a kalandok sora minden részben történik valami izgalmas.

Süsüt időnként a segíteni akarása sodorja bajba, máskor épp ő az, aki megoldást talál egy problémára. Nem lenne igazi mese, ha a végén Süsü nem találná meg a szerelmét egy szintén egyfejű sárkánylányban. A történet az elfogadásról és a szeretet erejéről szól, tele van emlékezetes mondatokkal, amelyek a meséből készült bábfilmben is rendre visszaköszönnek.

Sose késő újra elővenni a mesekönyveket, melyek nagyszerű kalandokat és kikapcsolódást ígérnek nem csak a kicsiknek, de a gyermeki lelküket megőrizni képes felnőtteknek is.

forrás:https://susuasarkany.eu/

megjegyzés: A cikk korábban egy netes portálon is megjelent