Nem is én lennék, ha az alant leírt eset nem velem történik meg.

Beneveztem egy, a fentebbi elnevezésű rendezvényre merő kíváncsiságból. :D Túl sokat nem vártam, viszont kellemes csalódás volt. Mindenki kultúrált volt. A pasi felhozatal hagyott némi kívánni valót  maga után, a lányok csinosak voltak, a hangulat remek.

Mivel nem akartam túl korán érkezni, így kezdés előtt 10 p-cel estem be az ajtón. Meglepetésemre már szinte az összes lány ott volt. Engem leültettek egy szabad asztalhoz, mondván, hogy a lányok fix helyen ülnek, a férfiaknak kell majd asztalról asztalra vándorolni.

A mellettem lévő asztalnál ült egy kedves, helyes leányzó. Ahogy elnéztem a többi csajt, azokban se volt hiba. A leányzó bemutatkozott és megkérdezte én hanyadszor vagyok ilyen rendezvényen, mert ő most jött először, de már sok ismerkedési formát kipróbált, ám talán azért, mert neki fontos a vallás, sehol sem talált megfelelő párt.

Egy kis nézelődés után megkérdezte, hogy a rendező sráccal nem lehet megismerkedni, mert ő nagyon helyes, szívesen elkérné a számát. Mondtam neki, hogy nagy valószínűséggel nem azért van itt. :) Persze ekkor én még csak háttal láttam a srácot, amint a résztvevőknek magyarázta a szabályokat.

A férfiakat egy csaj fogadta, nekik nem külön-külön mondták el a szabályokat, hanem egy kupacba ültették őket. Pechemre pont láttam az összeset, ahogy jöttek sorba. És már az elején megállapítottam, hogy egyik se nekem való.

Közben a szervező srác megfordult. Rám nézett, én ránéztem és éreztem, hogy itt a vég. :) Iszonyat jó pasi... De nem is ez volt a pláne. Elindult az asztalom felé, majd lazán lehuppant. S belemerültünk egy jóízű beszélgetésbe, majd a végén telefonszámot cseréltünk. :) A mellettem lévő asztalnál ülő lány nagy szemeket meresztett. Ez után kénytelen voltam felvilágosítani, hogy ne aggódjon, nem happolom el a pasit. :) Ugyanis a szervező srác az exem legjobb barátja.... A végén persze odajött és megkérdezte, hogy tetszett és hogy van-e aki szimpatikus. Mondtam neki, hogy úgyis tudja a választ. :D Ebben maradtunk.

A srácokról annyit, hogy mindegyik kedves volt, ám némelyik iszonyatosan fárasztó.

Az 1. számúval való beszélgetésből az maradt meg, hogy próbáljam ki a pizzát fehér borral. Hiába mondtam neki, hogy nem szeretem a bort...

2. számú egy kicsit szét volt csúszva. Közölte, hogy foglalkozását tekintve operatőr, s imád hajózni, több nyári szezont is külföldön töltött, de már úgy gondolta, ideje megállapodni. Szegény azt se tudta mit keres tulajdonképp itt.

3. számú elmondta, hogy nagyon házias, most költözött vidékre, bármit megcsinál, de imád otthon nyugiban ücsörögni és a kutyájával játszani. A pörgést nem szereti.

4. számú leült, majd mélyen a szemembe nézett. És mindenáron át akart esni az asztalon. Értem én, hogy fontos a szemkontaktus, de könyörgöm.... Sportos csávó, szálkás, hiszen télen-nyáron a Margitszigeten futkorászik.

Az 5.-re azt gondoltam, hogy úristen, aztán leült és tök jót beszélgettünk. A srác elmehetett volna a Pokol Angyalai motoros klubba is kinézet alapján. Telivarrva, orrában-fülében karika. Kiderült imád motorozni, de csak szolidban, amúgy meg zenész, éjjel él, nappal alszik. És egyébként szenzációsan jó fej. :)

A 6. szintén egy operatőr volt, aki annyira precízen állt a dolgokhoz, hogy minden asztalkára letette a kis ásványvizét üveggel-pohárral és a telefont, majd amikor lejárt a 7 perc, alig győzte magát összeszedni és mindenkinél kellően szabadkozott amiatt, hogy kevesebb idő jut miatta...

A 7. elárulta, hogy asztalos, szeret otthon barkácsolni, s hogy mostanság lett vége a régi és túl hosszú kapcsolatának, ő nem találja a helyét. 7 percig hallgattam. A végén meglepődve kérdezte, hogy hát már letelt az időnk?! Én nem is mondtam magamról semmit. :D

A 8. azzal nyitott, hogy ő nincs rászorulva, hogy itt ismerkedjen. A családja fizette be. Amúgy meg van mit a tejbe aprítania, hiszen kereskedő. Mindezt olyan fölényesen, hogy öröm volt nézni.

A 9. elújságolta, hogy mivel már 5. éve dolgozik egy nagy áruházláncnál (nem árufeltöltő!:D) ideje lesz váltani, s mert megtanult 2 nyelvet, megy világot látni.

A 10. elmondta, hogy ki van elégítve az összes kultúrális igénye, mert tanár. Foglalkozásának megfelelően többször megigazgatta a szemüvegét az orrán, s várta a jó választ. :) Hamar elhadarta, hogy ő már nem először ismerkedik itt, s eddig szerencséje volt 2-3 hónapos kapcsolattól 1-2 évig terjedőre is szert tett itt.

A végén a rendezők összeszedték a találati lapot, a 10-ből 3-at jelöltem végül szimpatikusnak, s itthon vártam a végeredményt. Reméltem azért titkon, hogy nem lesz kölcsönös találat, hiszen bármelyikükkel kínos lett volna egy randin kettesben feszengeni, barátaim meg vannak. Én is 3 srácnak nyertem el a tetszését, de egyezés nem volt.