Balczó Mátyás. Szélesi Sándor. Zsiga Henrik. Tápai Gergely.*

Folytathatnám a sort, de szerintem magatoktól is kitaláljátok mi a közös bennük. Írnak. Nem is akárhogy. A tudásukkal nem kérkednek és nem féltik másoktól.

A Magyar Íróképző megálmodója Zsiga Henrik túl van a 39. alap írótanfolyamon és ősszel jön a 40 (bővebb info: http://www.irokepzo.hu/Reszletek). Aki veszi a fáradtságot és elmegy az előadására, pont olyan függő lesz, mint én az Esszenciától. Szeretetteljes légkörben, őszinte kritikákkal és sok-sok információval segíti az írás útján elindulókat. Nem csak ő, hanem a profi csapat is, akit maga köré szervezett.

A haladó tanfolyam még mélyebb ismereteket ad. A mi csapatunk kellően lelkes volt ahhoz, hogy rágja Henrik fülét, szervezzen egy tábort. Ötletelés szintjén nagyon sok minden felmerült, míg végre boldogan olvashattuk, készül az első tábor.

Remek nyári hétvége elé néztünk egy eldugott vidéki kúriában. Profi szervezéssel, rengeteg előadóval, irodalmi vetélkedővel, filmforgatással ismerkedtünk egymással és a sikeres íróvá válás rögös útjával.

A hangulatról, ízekről, imákról profánabb stílusban olvashattok lentebb:

Az odaúton beállt az M7-es. Köszi Magyarország, így szeretünk. Mindenütt vagy útfelújítás, vagy baleset, alkalmanként (sűrűn) a MÁV is az utasok ellenségévé változik. Nem leszek dühös, azért se! A társaság jó, araszolunk egyes-kettesben a dugóban. Aztán ránk szakad az ég. Előre sajnálom azon írótársaimat, akik szállásul a sátrat választották, nem lesz egyszerű a vízben felállítani őket.

Eltévedünk. Miért is ne, igazi szőke nő módjára a tábor helyszíne helyett simán csak a települést ütjük a naviba. Semmi gond, két perccel a kezdés előtt megérkezni megfizethetetlen. :) Kíváncsi tekintetek, ismerős arcokkal vegyülnek. Hurrá, nem késtünk le semmiről!

Körbenézni, kicuccolni nem nagyon van idő, kezdetét veszi a megnyitó után Tápai Gergely forgatókönyvíró (https://www.imdb.com/name/nm8949311/) előadása. Úgy jöttem, nyitott vagyok, ha épp nem lesz más program, a nekem kevésbé fekvőkbe is belehallgatok. Nem csak belehallgatok, ott is maradok. Életemben nem akartam forgatókönyvet írni, de Gergely előadása megfogott. Ettől függetlenül mindenki nyugodjon meg, nem tervezek pályát módosítani. :)

A forgatókönyv írás rejtelmei után kíváncsian vártam Nagy Károlyt és Balczó Mátyást (https://alfahir.hu/szerkesztok/balczo_matyas). Színes előadás volt arról, ha magunknak írunk, miként lesz abból könyv és hova érdemes elküldeni. Károly előtt le a kalappal. Orvosi végzettség nélkül a kutyatáplálásról (https://www.youtube.com/watch?v=NifUUph1V3w) könyvet írni, nem semmi vállalkozás, ahogy Pesten mondják. Mátyás elismert és megbecsült (van ma olyan Magyarországon?!) újságíróként kezdett könyvet írni. Egészen más utat járt be, mint Károly. Mindketten színesen, életszagúan meséltek az útról, az interaktív előadás után nem maradt hiányérzetem, a kérdéseim válaszra leltek.

A scifi, útikönyv szektor kimaradt, mert jelentkeztem a lektor szektorba, ahol egymás műveit boncolgattuk a korábban megismert módszerekkel. Parázs vita alakult ki egyik-másik műnél, igyekeztünk megérteni egymás elképzeléseit, de az idő rövidre volt szabva, befejezni nem tudtuk, csak abbahagyni.

Szélesi Sándor (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9lesi_S%C3%A1ndor) maradt végig, így, aki lemaradt az előadásáról a két nap alatt bátran kérdezgethette.

Oravetz Dániel - Kulcsár Teodóra (https://www.facebook.com/EbredesekAlapitvany/photos/antistigma-d%C3%8Djat-kapott-oravetz-d%C3%81niel/1437765209632111/) párost is a korábbi tanfolyamon ismertem meg. Ők önsegítő könyvet írtak és tartanak előadást a témában. Nagy bátorságra vall, hogy felvállalták Dani mentális betegségét és hihetetlen erőt adnak azon sorstársaknak, akik a névtelenségbe-arctalanságba burkolózva igyekeznek küzdeni magukért. Pozitív kisugárzásuk, energiájuk és mosolyuk már önmagában gyógyító. És tudatja a nagyvilággal, mindenki lehet boldog, függetlenül a problémáitól.

Vacsora előtt jó hangulatban zajlott az irodalminak kikiáltott vetélkedő. Annyi köze volt hozzá, hogy magyar és nemzetközi írók-költők életében megjelenő bulvárt feszegettünk. Például megtudhattuk, hogy Euprhase Kezilahabi élő ugandai költő. :p Vagy hogy Ady hány cigarettát szívott az utolsó éveiben. És kinek volt rabszolga a nagyanyja. A véresen komoly küzdelmet a mi csapatunk fölényes egy ponttal nyerte meg. :) A nyereménykönyv feldarabolása meg még várat magára ;).

Kiderült, hogy fennakadás van a zuhanyzásban, a sátrasoknak csak hideg víz jutott. Én négy leányzóval osztoztam a szobán, közös döntéssel egy fiatalembert beengedtünk jó pénzért tusolni. Itt szeretném felhívni a figyelmét, hogy még nem rendezte a számlát, pedig extra takarítási költséget is generált! Még mielőtt rosszra gondolnátok, a miénk volt a legnagyobb és egyben akadálymentesített szoba a földszinten. A fürdő méretei hatalmasak, hogy a tolókocsival érkezők is kényelmesen használhassák, de a zuhanyfejet és a zuhanyzó függönyét elméretezték. Az egyik kevés lett, a másik meg a szélrózsa minden irányába hordta a vizet. Miután mindenki lezuhanyozott, akár medence partit is lehetett volna rendezni a bokáig érő vízben. Takarító eszköz híján meg kellett várni, míg magától felszárad. Ez a 35 fokban nem is volt nehéz. De azért megnézném télen vajon korcsolyapályává fagy-e a zuhanyzós víz.

Vacsora után aki akart, becsatlakozhatott a tábortűzhöz. És jött a slam poetry, meg a könyvajándékozás. Előbbiről azt hittem, hogy inkább férfiak űzik, de voltak női előadók is. Élettörténetek szellemesen tálalva.

Engem és néhány sorstársamat a bunkó szúnyogok korán fedett helyre tereltek, ezeknek nem ártott a szúnyogirtó se!

Az est folyamán kicsit aggódtam, hogy mire lefeküdnék, a teraszon zenélő társaság átteszi-e a székhelyét valahova máshova. Jó fejek voltak, kérés nélkül is elvonultak a  bejárattól.

Az utolsó embereket pedig hajnal fél négy magasságában azt hiszem én zavartam el aludni :p. De ez megint egy másik sztori lenne.

Másnap egészen könnyedén ébredtünk. A kényelmesen elfogyasztott reggeli után a forgatás folytatódott. Az előző nap én nem vettem részt rajta, de a kíváncsiság és Adri unszolására beneveztem "tömegnek". Alig volt vele baj. Az első mindjárt az, hogy sütött a nap. Nem kicsit. Mi meg kint néztünk dühösen, áhítattal majd lincselve hol színészt, hol fűcsomót, hol botot, hol virágot. Természetesen a filmhez nem kellett más, csak sötét felső. Én speciel a thermo pulcsimban nyomtam végig a napot. Remek volt. :D Viszont a stáb, a színészek és a statisztatársaim előtt le a kalappal. Némelyikük még a 20-at se töltötte be, de olyan profin és alázattal végezték a munkájukat, hogy néha elszégyelltem magam a meleg miatti nyavalygásomért. Azért sokat röhögtünk együtt. Volt összekovácsoló ereje a fekete ruciknak. És a vasárnapi első előadó is jó fej volt, beállt közénk tömegnek.

* fotó Fazekas Lívia

Kiss Gábor a Tinta Könyvkiadó ügyvezetője (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_G%C3%A1bor_(nyelv%C3%A9sz) az általuk kiadott szótárakról tartott érdekfeszítő előadást. A könyvek szeretetén kívül abból is ízelítőt kaptunk, milyen sokféle a szótárpiac és Gábor milyen hihetetlen mennyiségű lexikális tudással rendelkezik. Azt gondoltam a szótárak témakör unalmas és fárasztó, de Gábor remek előadó, ráadásul annyira közel hozta a témát, hogy kedvet kaptam könyvet vásárolni. Rengeteg hiánypótló kiadványuk van, érdemes ellátogatni a weboldalukra.

Bánáti András a nyomdát képviselte. Egészen pontosan a Kvadrat Printet (http://www.kvadratprint.hu/). Színes kiadványokról, nyomdatechnikáról mesélt és mondandóját illusztrálta is az általa hozott anyagokkal. Érdekes volt ilyen szemszögből is belátni a kulisszák mögé.

Aztán Birincsik Albert (http://mediapedia.hu/birincsik-albert) a média nyújtotta lehetőségekről, a média mixről, a potenciális olvasótáborról és a jól felépített marketing technikákról tartott kötetlen interaktív előadást, a laikusok számára is érthető és befogadható módon.

Hirtelen annyi tudással gyarapodtam általuk, hogy idő kell, míg leülepszik az új ismeret.

Sajnos a színházi előadást már nem tudtam megvárni.

Viszont roppant hálás vagyok mindkét fuvarért, a Tarnóca (https://www.tarnocakuria.hu/) kúria segítőkész személyzetének, mert például a gyümölcslevesből repetázhattam. Az írótársaknak a jó kis beszélgetésekért, nevetésekért. A forgatócsoportnak a biztató szavakért, mikor már szétestünk és a profizmusukért. Az előadóknak a szájtátva hallgatott infokért. Henriknek (http://www.kalliopekiado.hu/A-kiadorol) és Zsófinak meg azért, mert  színvonalas tábort teremtettek a semmiből, és hagyták, hogy minden hülyeséggel a tábor előtt, alatt rágjuk a fülüket és néhány óra alvással is tudtak mosolyogni. Bakiból alig-alig volt, őszinte leszek, az elsőség okán többre számítottam. Egy kérdés kapcsán maradt bennem űr: Mikor lesz a következő?!

Ui: Ha valaki kimaradt, az csak a véletlen műve lehet. Vagy a fáradtságé, esetleg a csapongó eufóriáé. 

Néhány kép a pihenni vágyóknak, a kúria tökéletes a világtól elbújásra, bár a gps végül csak odavezetett :D

A kapun túl ez a látvány fogadott:

A kúria főbejárata

Az épület hátulról.

 Fotó: Székely Zoltán

  Fotó: Székely Zoltán

 Fotó: Székely Zoltán

*Elnézést a többi szerzőtől, kiadó vezetőtől, előadótól és minden tollforgatótól, aki ott volt, de nem nevesítettem.