A Madách Színház pályázatának díjnyertes darabját nemrég láttam. A Magyarock Dalszínház (akik most 15 évesek) előadásában. A szereplő gárda szenzációs, a szövegek ütősek, a színdarab a humor mellett tükröt tart a valóságról.

Végig lendületes, a  mondandó épp csak annyira komoly a darabban, hogy a néző egyrészt magára ismerhet, illetve hazafelé még gondolkodhat rajta. Könnyed és szórakoztató  és mégis mély. Ajánlom mindenkinek!

Az első felvonás végig kacagtató, a második már inkább gondolkodtató, sok humorral. Néhány gondolat erejéig a családállítás is előtérbe kerül, aki volt már ilyenen, az értőn bólogat a jelenet alatt.

A színészeket láttam korábban más darabban is (Anconai szerelmesek), ott is hatalmasat alakítottak.

A Színházat itt is megtalálhatjátok: https://www.facebook.com/magyarockdalszinhaz/?fref=ts

Ha az oldalukon lejjebb görgettek, a 2017. január 27-i bejegyzésben kaphattok a Csoportterápiából egy kis ízelítőt. :D