Mindjárt az elején jó gyorsan le kell szögeznem, hogy az előző nincs, a második annál inkább.

A kerékpárúton toltam egy röpke 40 km-t. Ez még jó is lett volna. A mérleg viszont kevésbé.

3 autós, 2 biciklis,1 kutyás és néhány babakocsis vagy kisgyerekes anyuka akart elütni. Az autósok a kerékpárútnak minősülő úton 

a) Nem állnak meg a stop tábla (nem elsőbbségadás!!!) ellenére sem, betolják az autót a kereszteződés közepébe, satufék.

b) Szőke anyu nem tudja eldönteni merre menjen, ezért előtted (tükörbe nem nézve) keresztben megáll az úton, kikerülni semerre nem tudod.

c) Tükör jól látható helyen, de nem néz bele, rutinból kanyarodik úgy, hogy mindkét irányból jönnek a bringások. Sebaj, egy autós gázolást már túléltem, mi bajom lehet?!

Két bringás egymás mellett megy, beszélgetnek. Te jössz szemből. Őket viszont nem érdekli, a kormányotok összeér.... A másik kifordul eléd. De nem néz oldalra, hogy jön-e valaki a másik irányból. Minek azt?!

A kutyás konstatálja, hogy épp lefogsz jönni a dombról. Nem kis sebességgel. Azért a biztonság kedvéért kiengedi eléd hosszú pórázon a kutyáját, hogy garantáltan eltaknyolj...

Babakocsis anyu keresztben a kerékpárút közepén áll meg matatni a kocsiban, vagy telefonál. Esetleg mindkettő és nem is hallja, hogy szólsz neki. Nem szól rá a gyerekére, hogy ne rohangáljon keresztbe-kasul a kerékpárúton, mert nem mindenki közlekedik gyök kettővel. Vagy ő sétál, a gyerek (3-7 év közötti) természetesen úgy bringázik előtte olyan 20-100 méterre, hogy ha rá szeretne szólni, akkor se tud, mert nem hallja. És azt alapból sem mondja el neki, hogy kisfiam/kislányom a kerékpárút jobb oldalán közlekedj, mert mások is használják az utat. 

No comment. Van hova fejlődni!