Kedves Kétlábú és Négylábú Barátaim!

Lassan eljön az ideje a búcsúnak. Ugyan én még nem jeleztem, de Gazdi volt barátnője már utalt rá, hogy engem újra a vidéki élet vár.

A búcsú könnyesre sikeredett, de az élet már csak ilyen, ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Néhány kép és régebbi történet még van a tarsolyban, és annak nem látom akadályát, hogy ezek megjelenjenek, de utána velem többet nem találkoztok.

Remélem ti is jól vagytok, én nagyon sokat szaladgálok a friss levegőn és élvezem a szabadságot!

Mancsolás: Trudi