Gyerekkorom óta nem szeretem a karácsonyt.

Miért is? Hát csak azért, mert anno édesapám Karácsony után egy nappal, fiatalabbik tesóm születésnapja előtt egy nappal hagyott itt minket örökre.

Szegény anyu erőn felül minden évben szép karácsonyt akart csinálni, de évekig csak erőlködés volt, persze nem az ő hibájából, talán mindannyian a kelleténél feszültebbek voltunk, hogy minden tökéletesen sikerüljön. És hát mondanom se kell, hogy ebből aztán minden lett, csak tökéletes ünnep nem.

Ma már csak vigyorgok azon, hogy nálunk majd minden évben éjfél körül van ajándék bontás, későn a vacsora, mert hiába kezdjük korábban a készülődést, valahogy mindig elcsúszunk. :)

A hagyományok nem változnak, bár most, hogy mindenki kirepült, van hogy nem szenteste ülünk össze úgy nagycsaládilag, hanem 25-én, vagy 26-án. Idén még senkinek sincs elképzelése róla, hogy melyik nap lesz a nyerő?

Anyu mindig kitette a lelkét azért, hogy annak is jusson, akinek egyébként nem telne rá, így nálunk a család mellett mindig megjelentek a szegény, vagy épp egyedülálló barátok, s néha egész népes sereg vette körül az ünnepi asztalt és a fát is.

Ennek egy előnye volt csak. Nem kellett karácsonyi dalokat énekelni a fa alatt. Többször próbálkoztunk vele, de össznépileg mindenkinek kappan hangja van, így a legtöbbször magamat nem meghazudtolva végigröhögtem és a térdemet csapkodtam az énekektől... Persze minden évben ez is vitát gerjesztett, hogy legalább egyszer megpróbálhatnék rendesen viselkedni. De mit tegyek, ha ez nem megy?!

Aztán az éneket felváltotta a vers. Hasonló sikerrel. Elég volt egy-egy szót félreolvasni, máris állt a bál. Az is lehet, hogy tulajdonképpen a hiba ott volt, hogy minden vacsorához valami fini kis itókát kortyolgattunk, ami engem (na meg persze tesóimat is) kellően fejbevágott...

És persze minden évben elhangzik, hogy nem kell senkinek semmit venni, ehhez képest, mindig nagy halmokban áll az ajándék a fa alatt. :)

Idén viszont tényleg meg vagyok lőve kicsit ajándék ügyileg. Úgy gondolom, hogy praktikus dolgokat nem ildomos karácsonyra venni, sőt, semmilyen ünnepre sem, kivéve, ha ez a szíve vágya a megajándékozandónak. Alapesetben elég hamar rálelek arra, amit a másiknak szeretnék, de idén se energiám, se időm nem volt még ajándék beszerzésre. Pedig, ha jól számolom már csak 6 hét van hátra?!

Az idei karácsonyra ilyen előzmények után kíváncsi leszek :D