Az eltűnőművész

Netes oldalán a kiírás,  hogy nem érti miért nem jutnak el az emberek a személyes találkozóig, miért csak az üzenetküldés megy?

Ő ír rám, nekem kép alapján annyira nem jön be. (Mindig hallgass az első megérzésekre!)

Egész jól elbohóckodunk néhány napon át, majd elkéri a telefonszámomat. Megadom. Néhány sms, majd rám csörög. A párbeszéd rövid, egész hamar lerakja, majd kapok egy üzit, hogy mély a hangom, s ez meglepte. Na bumm.

Megbeszélünk egy találkozót egészen közeli időpontra. Lemondja, mondván, hogy megy a szüleihez vidékre. No problem. Áttesszük másik napra. Azt is lemonja, mert, hogy nem ér haza időben. Aztán annak ellenére, hogy elmondom neki nekem melyik napok nem felelnek meg a héten, csak erősködik az egyikkel kapcsolatban. Meggyőzöm, hogy azt a napot  hanyagoljuk. Egy új időpont.

Már a telefonban közli, hogy 20 p-e van rám, mert megy a könyvelőjéhez, de az pont elég arra, hogy eldöntsük akarunk-e másik napot. Hiszen szerinte ennyi idő alatt senkiről nem lehet véleményt alkotni. Szerintem meg de. Kb. 3 p alatt fel lehet állítani valakiről egy nagyjábóli vázlatot, s 3 p elég arra is, hogy eldöntsük, hogy szimpatikus-e a másik vagy sem.

Megérkezek a megbeszélt  helyre. Emberem öltönyben. Én nem farmerban. :D Szabadkozik, hogy ez a munkaruhája. Beülünk egy kávézóba, ahol kb. 5 p elteltével úgy fordul a székkel, hogy lássa azokat, akik elsétálnak melletünk. Szóval kicsit sem érdeklem. Nem is erőlködöm azzal, hogy szimpatikusnak lásson. :) Persze ő emlékszik arra a beszélgetésünkre, amikor mondtam neki, hogy elég hamar kész a jellemrajz. Megkérdi mit gondolok. Elmondom. Nem tetszik neki, de mentegetőzik, hogy hát igen, volt ő ilyen régen...Cöcöcö.. Most is ilyen. Különben nem hadoválna róla.

Kicsit sem szimpatikus, de azért úgy gondolom megadom neki a kegyelemdöfést. Megkérdem  hogyan tovább?! Ő jön a szokásos rizsadumával, hogy majd szívesen eltöltene velem hosszabb időt is. Nem 20 p-et, mint az ominózus randin. Meg is jegyzi, hogy lehetne a most szombat. Persze hogy azóta nem jelentkezett. :D Ha megkérdezte volna én mit gondolok, megmondtam volna, hogy ezt ne erőltessük. :D

Sosem értettem miért nehéz kinyögni azt az egy mondatot, hogy "bocs, nem egymást keressük szerintem." Ebből még nem lenne sértődés, de legalább korrekt lenne..