A császári palota felé vezető úton mindenütt sétáló emberekekkel találkoztunk. A Váci utcának megfelelő utcába is sikerült betévedni, ajánlgatták, hogy a híres bécsi kávét meg tudjuk ott kóstolni, de nem volt rá jelentkező. :D

A bécsi dóm felújítás alatt volt, így azt is csak kívülről csodáltuk meg. Én meg a japán túristákat, akik a létező leghülyébb pozícióban képesek fényképezni. Gondolom mindegyikük valami nagy művész, mert pl. mellettem a csaj majdnem hasalt a földön, úgy fotózta a katedrálist. Csodálkoztam volna, ha a kütyüjébe nem fért volna bele egyben az épület.

A palotát sajnos csak kívülről tudtuk megtekinteni, mert késésben voltunk, ráadásul az utcáig állt a sor a pénztárnál.

Azt néztük, hogy sokan béreltek konflist is, pedig -10 fokban nem volt épp nyerő azon várost nézni. Még a lovakon is fülvédő volt.

Aztán jött a szokásos női probléma. Pisilni kell. :D A srácok a fejüket fogták, végül elindultunk a legközelebbi Meki felé. Megállapítottam, hogy hál istennek taposós wc-jük nincs, viszont jó, hogy hoztam otthonról toalettpapírt, mert az nem volt bent. Jó magyar szokás szerint kicseleztük a rendszert, mikor jött ki valaki szépen beosontunk, mert ugye kódunk nem volt a mosdóhoz.

Közben a főnököm kisfia megéhezett. Elég murisan nézhettünk ki, ahogy 7 felnőtt körbeállja a gyereket, akit arra bíztatnak, hogy haladjon az evéssel, mert nekik is csorog a nyáluk. :) A Meki végeztével végre eljutottunk a vásárba is.

Dr. Jogerős természetesen nem vett fel pénzt, így az első bodegánál leragadtunk, ahol lecsúszott egy forralt bor, meg egy puncs is, mire talált egy automatát. Az árakról inkább nem nyilatkoznék. Csak lestem, hogy a sok kézműves cucc mellett a bóvlik is mekkora teret nyernek, ráadásul úgy, hogy 5 euro alatt szinte semmit sem lehetett kapni.