Jöjjön, ami még kimaradt:

3) Netes pasi

Sokszor megfogadtam már, hogy a világhálót mellőzöm az ismerkedés terén, de nem mindig sikerül. Ráakadtam egy kedves, szimpatikus fiatalemberre.

A helyesírása kifogástalan, humora oké, hangja szimpatikus. Küldött fényképet is, még arra is azt mondtam, hogy bár kép alapján nem épp az esetem, de lehet csak nem jó róla a kép. Kiderült a beszélgetések alkalmával, hogy sok közös van bennünk.

Ott már gyanút fogtam, mikor megírtam neki, hogy megyek csavarogni. Mire ő: "Engedélyt adtam rá?!" Ezt a témakört egy db-ig emésztettem. Persze mondta, hogy csak provokálni akart és viccelt... Cöcö.. Minden humornak van alapja...

Aztán jött az, hogy tudod, én csak márkás ruhában járok és az átlagtól jobban élek. És kit érdekel?! Nálam nem ez az értékmérő.

Mindegy. Lebeszéltünk egy talit. Közölte, hogy másfél órát szán rám. Hm... Randi délelőtt, mert ő este megy dolgozni. És ne várjak virágot, mert azt nem hoz. Jó, nem várom el, de minek ezt még közölni is?!

A talin megjegyzi, hogy a fényképeim alapján egy szolid lányt várt, én meg elég vagány csajnak tűnök. Na bumm...

Élőben igazán nem nyerte el a tetszésemet. Az i-re az tette fel a pontot, mikor elmesélte, hogy egy kertes házban egyedül lakik. Én viccesen megjegyeztem neki, hogy akkor van mit csinálnia, a házimunkán, sütés-főzésen kívül még ott a kert is. Mire ő: én takarítani is riktán szoktam, vasalni, főzni, mosni egyáltalán nem tudok (vártam, hogy bejelenti, hogy van bejárónője). Kérdem, akkor ezt ki csinálja? Ő: Hát tudod, minden héten egyszer feljön vidékről (cirka 100 km-ről) az anyukám, vagy a nagymamám és ők mindent megcsinálnak nekem.

Csoda, hogy ennyi elég volt belőle? :))