Lehetne ez a múltkori hírem friss köntösben. De sajnos nem az.

Nincs egy éve, hogy utoljára ilyen hír sokkolta az embereket. Nem csak a NAV-osokat, bárkit, aki becsülettel teszi a dolgát. 

Ugyanazok a kérdések megfogalmazódtak bennem, amik a múltkor is. Lásd itt.

Hogyan lehet ilyen esetek után a reputációt helyreállítani? Van-e valaki a szervezetben, aki a cselekmény mögé néz? Kapnak-e visszacsatolást azok, akikkel együtt dolgozott? Megtudják-e valaha, mi történt valójában? Vagy csak találgatnak?

Azt megértem, hogy a nyomozás kezdeti szakaszában nem adnak ki információt. De amikor lezárul a büntetőeljárás, a korábbi munkatársakkal tudatják-e, pontosan mi történt? Nem azért, hogy ezen csámcsogjanak. Nem az ujjal mutogatás miatt lenne fontos a visszacsatolás. Amiatt, hogy mindenki helyre tudja tenni magában. Mert elfelejteni soha nem fogják. Aki egy irodában ült vele, vagy akinek főnökként utasítást adott, esetleg aki rábízta élete legféltettebb titkát, mind csalódott. Mint egy hirtelen halál esetén. De míg ott a gyászfolyamat segít, itt a találgatás, elemezgetés csak ront a helyzeten.

Több dologra is rávilágít egy ilyen eset. Egyrészt, hogy vannak lyukak a rendszer páncélján, amire jobban kellene figyelni. Másrészt, hogy szükség lenne olyan szakemberekre, akik találgatás helyett segítenek megérteni és feldolgozni az eseményeket.

Amikor valakit így egyik pillanatról a másikra kivonnak és aztán soha többet, sehol nem bukkan fel, iszonyat űrt hagy maga után. Tág teret a légből kapott információknak. Nyilván az eseteket komoly felderítési munka előzi meg. És akit bilincsben visznek el a munkahelyéről, ritkán ártatlan. Megilleti az ártatlanság vélelme, de hogy az-e, arról az ott maradottak sosem értesülnek.

Hibás gyakorlat, mintha a vezetők ilyenkor homokba dugnák a fejüket. Valószínűsítem, ők egymás közt tudomással bírnak a büntetőeljárás végéről, az ítéletről, a megszüntetésről, de ezt mégsem osztják meg a beosztottakkal. Egyszer valaki elmesélhetné, hogy mi miatt nem? Miért tesz úgy egy ilyen eset után mindenki, mintha az adott volt kolléga hirtelen meghalt volna? Nincs erre egy forgatókönyv?

Ez az eset pedig szégyenfolt. Egy újabb. Hosszú idő, mire sikerül lemosni, ha sikerül egyáltalán...