Nyomozó ismerősök ugyan már sok mindent megéltek, de azért az élet mindig produkál furcsa dolgokat. Karácsony előtt dömping volt a bejelentőkből, még az utolsó munkanapon is megjelentek a kapitányságon a bejelentést/feljelentést tevő emberek. A nyomozók munkakedve ilyenkor már nem feltétlenül áll egyenes arányban a bejelentő által elmondottakkal. Persze lerázni senkit nem lehet, hiszen mindenkinek a saját problémája a legfontosabb, szépen meg kell hallgatni, jegyzőkönyvezni az általa elmondottakat, majd megtenni a megfelelő lépéseket. A rendőrök így is tesznek minden alkalommal.

De van, amit ők is nehezen tudnak feldolgozni. Például mikor december 30-án a kora délutáni órákban beállít egy személy azzal, hogy ő volt már náluk tanúkihallgatáson, szeretne másolatokat kérni a jegyzőkönyveiből. Az előadó rugalmas, kéri az ügyszámokat, a tanú mondja: 0001/2014... A nyomozó hümmög, majd várja a másik számot. Az emberke mondja 0123/2011. Nem is bírta ki, megkérdezte, hogy vajon hogy jut eszébe valakinek 4 évvel később másolatot kérni a jegyzőkönyvből?! Eddig ez az ember hol volt?!