Ennyi idő elteltével azt hiszem már le lehet írni.

Itt az ideje, hogy mindenki megtudja az igazságot. :) S ha így megy kicsiben, vajon hogy mehet nagyban?! Persze itt voltak hiányosságok. Például magában a szavazási rendszerben. Nem volt limitálva, hogy ki hány szavazatot ad le, s a végső határidő előtt is lehetőség volt belenézni a szavazóládába, így az érintettek képet kaptak arról, hogy melyik jelölt hány szavazatot tudhat magáénak. 

Hogy miért következett be a csalás?! Nos, prózai oka van, s emiatt talán megbocsátható. Hiszen háborúban és szerelemben mindent szabad. Már pedig itt szerelemről volt szó, amolyan tipikus fajtából.

A hősnő középiskolai első osztályos, teljesen átlagos leányzó volt. A fiú érett férfi, már a negyedik osztály padjait koptatta. Nem volt akármilyen, délceg, varázslatos szemű, sugárzó intellektusú, komoly fiatalember volt. A lány szétszórt, figyelmetlen és nagyon szerelmes. Választottja iskola után mindig rohant haza, az iskolai bálokon sosem tette tiszteletét, minden idejét lekötötte a tanulás, egyetemre készült. A lány titokban figyelte, s remélte, hogy a kötelező iskolai találkozásokon kívül lesz még alkalma más körülmények közt is szót váltani a "Herceggel". Minél több idő telt el, ez annál lehetetlenebb vállalkozásnak ígérkezett, és a májusi érettségi szünet is viharos sebességgel közeledett.

A lány az iskolai újságíró csapat és farsangi bál szervezőgárdájának oszlopos tagjaként először az újságon keresztül üzent szíve választottjának Valentin napon, ám válasz nem érkezett rá. A farsangi bálra hagyomány volt, hogy megválasztják a bálkirályt és a bálkirálynőt. Ez utóbbi személye nem volt kérdéses, volt a végzős évfolyamban egy nagyon szép lány, ő kapta a legtöbb voksot. Ám a király személye megosztotta a diáktársadalmat, a "Herceg" alig kapott szavazatot, hiszen nem volt túl ismert a diákok körében, nem élt nagy társasági életet, kicsit rá kellett segíteni, hogy ő legyen a király. Összeült a bizottság, számlálták a szavazatokat, s végül engedtek a nyomásnak, hogy a srác legyen a bálkirály, hiszen akkor kötelező megjelennie a bálon, nincs kifogás, a szertartást mindenképp végig kell ülnie, még ha a táncmulatságon nem is marad ott. Így eshetett meg, hogy a "Herceg" lett a bálkirály a tanárok és a diákok legnagyobb meglepetésére.

Aki happy endet várt, annak csalódnia kell, mert ahogy vége volt a maskarás felvonulásnak, a srác hazament, románc sem akkor, sem később nem volt...

 

Szerző: Berill Shero  2014.04.16. 19:47 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://berillshero.blog.hu/api/trackback/id/tr395955365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása