Nem tudom ki hogy van vele, de én ezen a téren örök gyerek vagyok, imádok hintázni. :)

Jó múltkoriban Vámpírkával (elég friss ismeretség) elmentünk a Vidámparkba. Olyan izgatott voltam, mint anno kölyökkoromban, s már előre dörzsöltem a tenyeremet a jobbnál-jobb szórakozási lehetőségeken. Csalódtam is, meg nem is.

Gyerekként valahogy sokkal hatalmasabbnak, félelmetesebbnek tetszett a park. Azóta néhány hinta örökre eltűnt, s kerültek be újabbak is.

Az első, amire felszálltunk az Ikarus nevű förmedvény volt. Én szeretek hintázni, de ez hiába vitt fel a város fölé és forgatott körbe-körbe, valami mégis hiányzott.

A Torony nevezetű játékra inkább nem szálltunk fel, a szabadesés élménye kimaradt,helyette sikeresen besétáltunk a tükörútvesztőbe. Az aztán minden volt, csak érdekes nem.... :( Az UV panoptikumban volt néhány nagyon jól sikerült bábu, bár fizetős, de ott érdemes egy sétát tenni.

A Horror barlangon (ami szintén külön fizetős) olyan gyorsan mentünk végig, hogy igazán még borzongani se volt idő. Bezzeg a Dzsungel ház! Az igen! Sok szép színes bábú, kellemes zene, ott kétszer is voltunk. Pont mint a Hullámvasúton. A régi jó öreg vasút rommá verte a derekemat elinduláskor, s végig MÁV feelingem volt, hogy vajon mikor esik szét alattunk. :) Na és ugyan gyerek nem volt velünk, de a Kukomotív nevű vonattal is kellette mennünk egy kört. Ez a hullámvasút kicsiben. :) Vámpírkával alig bírtunk bepréselődni, ráadásul ki volt írva, hogy felnőttek csak gyerekkísérettel vehetik igénybe, így gyorsan leakasztottunk két kiskölyköt, meggyőzve őket, hogy bizony ők most velünk vannak. :) Ezen is két kört mentünk.

A Mesecsónak szuper volt, bár kilométeres sor volt előtte, úgyhogy jó sokáig vártunk a bejutásra. A beszállásnál egy mai trendi csávó segített, aki akár csaj is lehetett volna... Vámpírka leolvast a nevét, hogy Máténak hívják, s mivel valószínűleg kiszúrta a gyerek, hogy messziről is őt cinkeljük, így majdnem beborított csónakostul. Bent kétszer megakadt a csónakunk. A régi mesefigurák mellé egészen újak is kerültek, nem bántuk meg, hogy bementünk.

Folyt köv. :)

Szerző: Berill Shero  2011.10.24. 17:40 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://berillshero.blog.hu/api/trackback/id/tr13305380

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása