Nos erről az esküvőről nem fogok nektek képeket mellékelni, lévén, hogy mindegyiken vannak emberek. :)

De azért mesélek.

Nem volt egyszerű a kezdet, mert sok minden az utolsó pillanatra maradt. :)

Ki voltam jelölve a vendégek fogadására, ami azért volt roppant izgalmas, mert akiket nekem kellett volna leültetnem, azokat az embereket egyáltalán nem ismertem. De a másik koszorúslány ismerte, így mindenki a helyére került.

Mielőtt az anyakönyvvezető elé indultunk volna volt lánykikérés. A vőfély nagyon értette a dolgát, együtt szórakozott vele a násznép. A város forgalmas utcáján végigvonultunk, a járókelők kérdezgették a vőlegényt, hogy jól meggondolta-e.

Itt is megkaptam a gyűrűpárnát, hál istennek ezt most sehol nem hagytam el :D

Az igenek kimondása után a házasságkötő előtt már várakozott egy másik csapat, s mivel ők már a bemenetelre készültek, így a Mahart uniformisát viselő csapat állt sorfalat. :)

A templomi rész a helyi dómban lett megtartva, sose gondoltam volna, hogy ilyen hosszú. :) Úgy éreztem magam, mint aki fél órát megy befelé, de nem ér oda, főleg úgy, hogy az atya rohant előre. A szertartás szép volt, a vőlegény unokaöccsének a párja énekelt, meseszép hangja van, mindenki tátott szájjal hallgatta.

Az ifjú pár itt fogadta a gratulációkat, s jött az elmaradhatatlan csokordobás. Azt hiszem a hugom nekem szánta, de a templom lépcsőjén landolt, s onnan "kukáztam" össze. Úgyhogy elméletileg jövőre férjhez kell mennem! :) Jelentkező?! :)))))

Felénk szokás körbeautózni a várost a násznéppel, ami elég parádésra sikerült, mert az első lámpánál a fele csapat elveszett. Aztán a következőnél adott volt a lehetőség, így két irányba mentek a kocsik. :)) Szóval mennyasszony nélkül dudáltuk végig a fél várost. :))) Azért nagyjából mindenki egyszerre ért vissza az étteremhez. Befelé menet a fiatalok kaptak ám mindenféle jó feladatokat.

A kaja jó volt, sajnos én keveset táncoltam, lévén, hogy kripli vagyok, s a térdem megadta magát.

A vőlegény egyik barátja mondott beszédet, volt feladat a vőlegénynek is, hogy megkapja a párját. Éjfélkor mennyasszony tánc. Az meglepett, hogy míg nálunk az dívik, hogy kapnak az ifjú házasok nászajándékot is, meg a mennyasszonytáncba is dobálnak pénzt, a vőlegény részéről a mennyasszonytáncba mindenki gondosan felcímkézett borítékban rakta bele a fiataloknak szánt lóvét.

Hajnali 3 felé már úgy fájt a fejem, hogy azt hittem megveszek, így én leléptem. A többiek tovább bírták.

Készült sok szép kép, sajnálhatjátok, hogy nem voltatok ott!