Az ember lánya legyen stílusos és időnként hökkentse meg a környezetét...
Vörösből mondjuk szőkébe. Csak azért, mert...
Nos, azzal kezdődött nem mindennapi kalandom, hogy a fodrásszal majd ölre mentünk azért, hogy milyen színű és hosszúságú legyen a hajam. Ő ragaszkodott a 0-ás géphez és a kékes beütéses szőkéhez, vagy a vöröshöz. Én a szőke melír csíkokhoz, úgyhogy egy darabig elvitatkoztunk. Ám mivel én fizetek, én nyertem. Ugyan a fodrászom rengetegszer a saját elképzelése szerint alakít, 99%-ban meg vagyok vele elégedve.
Szóval győztem. Az első etap után néztem a homokszín hajamat a tükörben és mondtam, hogy még hamvasítsunk, vagy világosítsunk, vagy valami, drasztikus változásra van szükségem. Úgy is lett. Na, de ennyire?!
A fogadtatás minden képzeletet felülmúlt. Tudom, hogy egy konzervatív anyai szívet bármi, ami a megszokottól eltérő sokkol, és hát valljuk be az én anyukám amúgy is tud konzervatív lenni, rám nézett (első utam a fodrásztól hozzájuk vezetett), majd megjegyezte, hogy "hát fiam, gyönyörű vagy." A hangsúlyt sajnos az írott szó nem adja vissza. Gondoltam viccesen oldom a feszültséget, hogy ha majd barnulok még hozzá, sokkal jobban fog mutatni, erre meg azt mondta, hogy akkor legalább a kisebbséghez fogok hasonlítani. Na bumm.....
Kíváncsian vártam ezek után a barátaim véleményét. Akik neten kapták meg a képeket majd mind elszörnyedtek.... Aztán kezdett javulni az arány. Testőr felhívott, hogy szerinte igen is nagyon jól néz ki. Lütyővel személyesen találkoztam, vizsgálgatott, vizsgálgatott, majd kibökte, hogy fiatalos és "mit akarsz b...eg nagyon jól áll!" A barátnőim körében is vegyes volt a fogadtatás. Végül edzőtáborban osztottam a népet, s eljött a szabi vége is, kíváncsian vártam mit szólnak majd a kollégák.
Bent a hatás szintén leírhatatlan volt. Azzal kezdtem, hogy az új rucimban és a kalapkámban vonultam be. Ez már önmagában elég volt a nép meghökkentéséhez, de mindig is hatásvadász voltam, úgyhogy érdeklődve figyeltem a rám szegeződő tekinteteket. Gianni simán le Mary Poppinsozott. Akikkel a nap folyamán összefutottam, azok közt is megoszlott a vélemény..... Hódító a folyosó végéről méregetett, az osztályvezető csak mosolyogva csóválta a fejét, majd megjött Régi is, aki belemarkolt a hajamba, s megkérdezte, hogy "ez után hogy fogunk dugni, mibe fogok kapaszkodni?!" Mondtam neki, hogy pont úgy, mint eddig, sehogy. :)
Volt, aki lecsibézett, más érdekes színű sárgarépához hasonlított, de azt hiszem Régi megjegyzése viszi a prímet, addig-addig méregetett napközben, hogy csak kinyögte, "úgy nézel ki, mint egy svéd travi!".....
Utolsó kommentek