Már azt gondolná az ember, hogy a munkahelyen unalmasan telnek a napok. Pedig ez nem igaz.

dr. Jogerős ismét terítékre került. :) Szerintem senki nem hitte volna, hogy lehet még fokozni és tényleg benyel minden hülyeséget, de megint sikerült. :)

Jött egy új kolléga. Legyen mondjuk Kölyök. Róla azt kell tudni, hogy gyerekkori ismerős, a tesóival együtt bandáztunk, a szülei meg az én szüleim jóban vannak. Húsvétkor is voltunk náluk egy nagyobb galerival a telken. Persze ezt dr. Jogerős nem tudja. :)

dr. Jogerős kikerült az irodánkból, talán már írtam.... Egy irodába rakták Kölyökkel. Egy darabig nem is volt semmi baj, békésen dolgozgattak egymás mellett. Bár Hódító Nagy Alexander kitalálta, hogy mi lenne, ha megrontanám Kölyköt. :)) Nos, az új kollégát igen erőst agitálni kellett, mert mondta, hogy milyen dolog ez már, meg hogy szerinte Jogerős Pali úgysem veszi be. Mondtuk neki, hogy simán benyalja. :)

Persze a  hezitálás vége csak az lett, hogy Kölyök belement. Először az irodában Hódító Nagy jött azzal, hogy nem szégyellem-e magam, hogy rámászok az új kollégára. Dr. Jogerős bőszen hegyezte a fülét. Én szerepemnek megfelelően irultam-pirultam, szabadkoztam. Kölyök meg csak szélesen mosolygott, s már nem is emlékszem mit válaszolt Alexandernak.  Jogerős egy idő után már nem bírta megállni, hogy ne szóljon bele. Mondta Hódítónak, hogy szerinte már felesleges ugrálnia, ha már neki megvoltam (mindezt úgy, hogy levegőnek nézett, holott én is az irodában voltam), hagyja érvényesülni az új kollégát is. Erre Kölyök is bekérdezett, hogy akkor most Hódítóval is?! Végül mind Kölyöknek, mind Alexandernak mondtam, hogy ezt majd inkább máshol beszéljük meg, s kiviharoztam a szobából.

5 perc múlva csöng a telefonom. Hódító volt. Hogy ő még tovább cukkolta Kölyköt. És végül Kölyök elismerte Jogerős előtt, hogy igen, voltunk együtt, de a vége nem annyira volt jó, mert neki utána viszketni kezdett. Ezen Hódító Nagy Alexander felháborodott, hogy mit képzel magáról, hogy ilyen bizalmas részleteket is elmond dr. Jogerős Pál előtt, és hogy szégyellje magát, ő bizony ezt megmondja nekem. Kölyök azt hitte poénkodik, s megjegyezte neki, hogy tőlem aztán megmondhatod. Úgy is lett. Én sem voltam rest, vörös fejjel átvágtattam és megálltam az iroda ajtajában, majd megvetően és jéghideg, metsző hangon közöltem vele, hogy: "Gondolkozzál el, mielőtt kinyitod a szádat! Mit képzelsz te magadról?!" S ezzel ott hagytam.

Utólag mondta, hogy megijesztettem ám őt rendesen. Mert teljesen élethűnek tűnt a dolog. Jogerős meg csak kapkodta a fejét. :) Miután én elviharoztam az irodájukból, megjelent Hódító és tovább cseszegette, hogy látod, mondtam, hogy megmondom. :)

Jogerős meg nem szólt semmit... Néhány órával később jegyezte meg Kölyöknek, hogy azért ez nem volt szép. És hogy nem is érti miért ugrál még Alexander, mikor ő dobott engem, akkor meg nem mindegy, hogy én kivel mit csinálok?!

Kölyök utána bejött elmesélni és mondta, hogy álmában sem gondolta volna, hogy dr. Jogerőst így lehet az orránál fogva vezetni. :))