Az utóbbi néhány napból összeszedett csemege:

1. Telefonvásárlás:

Alulírott én, aki szeretne egy új telefont, s a cég megbecsült munkatársa, évtizedes céges előfizetéssel, elballag a legközelebbi szaküzletbe. Én kiállja a több kilométeres sort, mire a kedves ügyintéző segítőkészen kihurcolja az üzlet teljes kínálatát a raktárból, elmagyarázza melyik készülékkel miért járok jól. Teljesen fellelkesülök. Végre lesz telefonom!!! Új, szép! Működőképes! Aztán miután kiveséztük, hogy melyik lenne az ideális készülék jön a vásárlási előkészület. Bankkártyát elfogadnak. Kipipálva. Előfizetői szerződésem okés. Még egy pipa. Személyi nálam, céges azonosító nálam. Két pipa. Pofára esés egy mínusz. A pultos leányzó hümmög... Igen, teljesen okés minden adatom, igen, rendben, időben fizetek mindig. Igen, látja, hogy közel évtizede az ő hűséges vásárlójuk vagyok. Az sem probléma, hogy még nem járt le a 2 éves hűségnyilatkozatom, mert már 18 hónap eltelt belőle. De... Van nálam 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolás?! Nincs?! Akkor sorry.... Jöjjek vissza legközelebb azzal. Ezek után már csak arra leszek kíváncsi mennyi idő alatt készül el a hétfőn megkért igazolásom?!

2. Véradás:

Ismét én, aki rendszeres véradó elmegy a meghirdetett véradásra, melyet a cégünk szervez. Személyi oké, lakcímkártya oké, véradó igazolvány oké. Sorban állás oké. Kedves asszisztens kéri a papírjaimat, majd megkérdi, hogy van-e nálam Taj kártya. Mondom nincs, de tudom fejből a számomat. :) Közli, hogy az remek, de! Július 15-től csak érvényes Taj kártya ellenében tudnak véradásra beregisztrálni.

Kérdéseim a következők:

a, Ha úgyis a számítógépben ellenőrzik le az általam diktált adatokat, akkor minek a papír alapú Taj kártya?

b, Ha a cég megbecsült munkatársa vagyok, ezentúl ne bízzak meg bennük? Mielőtt elmennék az általuk szervezett véradásra, hívjam fel az OEP-et, az EMMÁT, a NYUFIGOT,  az OMMF-t, a Tűzoltókat, a Katasztrófavédelmet, az Anyakönyvvezetőt, a szülész-nőgyógyászt, hogy vajon élek-e, érvényes vagyok-e, be vagyok-e jelentve?!

És akkor jó magyar szokás szerint mindenki csodálkozik, hogy ügyintézésnél a kedves állampolgár, ügyfél ideges... Hiszen a célegyenesben simán kiderül, hogy nincs elég papírja!