A Családi Lap 2019. márciusi számában olvastam erről egy elgondolkodtató cikket. Az itt megemlített nevek és személyek a lapból származnak.

A 35 éves japán férfi, Akihido Kondo tavaly novemberben házasságot kötött Hacune Mikuval. Ez önmagában egy örömteli esemény lenne, ha a felek egyike nem digitális celeb lenne. Azaz a zenés-táncos videójátékokban főszerepet játszó virtuálisan kreált teremtmény... A férfi eddig plüss figurákat és posztereket tartott "szerelméről" a lakásában, de most egy Gaebox nevű hologramhardvernek köszönhetően végre "párkapcsolatban" élhetnek. A kreálmány ugyan csak korlátozott visszajelzésekre képes, a férfi mégis boldognak érzi magát.

Fotó: internet

Igen, ez a rajzolt leányka lenne az ara. Most legyinthetnénk, hogy ez a trend Ázsiában dívik, ahol a manga hősök és hősnők világában minden kicsit más és nagyon furcsa.

Erre rácáfolni látszik, hogy egy francia nő, Lilly két éve él boldog "párkapcsolatban" robot vőlegényével. Még mindig vonogathatjuk a vállunkat, ez ránk nem tartozik. Mindenki úgy él, ahogy akar, azzal akivel/amivel akar. Ez tény.

Az viszont mindenképp elgondolkodtató, hogy a sok magányos férfi és nő, akikről írtam egy korábbi bejegyzésben, mikor választ valódi társ helyett egy robotot, vagy hologramot? Az emberek elkényelmesednek a saját magukra szabott, bejáratott világukban, az érzelmi életük sivárrá válik, s talán ennek hatására képesek társként tekinteni ezekre a teremtményekre.

A férfiak sebezhetőek, ahogy a cikkben is említik. Főleg, ha évekig hiába próbálkoztak, vagy nem volt kapcsolatuk, vagy mindegyik kudarccal végződött. A negatív tapasztalások hatására könnyen befelé fordulnak, s olyan társat keresnek, aki kontrollálható és nem okoz csalódást. Erre ezek a virtuális nők és a robotok alkalmasak. Kényelmessé teszik a "kapcsolatot", mert az történik, amit a valós fél szeretne. Ha nincs kedve társalogni, hozzá se szól a robothoz .Az ilyen jellegű kapcsolatokban több az extremitás is, mint egy hagyományos felállásúban. Az emberek így is elidegenedtek egymástól, elég csak a lakókörnyezetünkben szétnézni. Régen mindenki tudta ki, mivel foglalkozik, hogy hívják a szomszédját,összejártak, de ma már az is eredmény, ha köszönnek egymásnak az emberek.

A bejegyzés végére egy érdekesség. 2018-ban Budapesten megnyílt az első szexrobotbordélyház, a 700.000 Ft-ba kerülő robotnak cserélhető a feje és az erre nyitott személyiségek óránként 15.000 Ft-ért élvezhetik robotot. Kérdem én, ezzel nem lettek a nők tárgyiasítva?!

Ez után még mindig azt gondolod, hogy minket nem érint ez az egész?

UPDATE: Mai cikk az Indexen... Rímel a korábbi bejegyzésemre és erre.