És íme egy újabb hivatásos gyöngyszem:

A fenti, kimondhatatlan nevű emberkét (akit persze még véletlenül se így hívnak) nagyon szerették volna elkapni a nyomozók, mert egy adott ügyben gyanúsítottként akarták kihallgatni.

Ruthbayerhurn megneszelte a dolgot és valószínűleg illa berek, nádak erek már el is hagyta az országot. Ám a nyomozók kitartó munkájának köszönhetően volt rá esély, hogy mégis előkerül emberünk, s nem is akárhol!

Fülest kaptak a nyomozók, hogy Ruthbayerhurn felbukkan az egyik kapitányságon. Több napnyi figyelés után úgy nézett ki, hogy be is érik a munka gyümölcse, mert az adott típusú gépjármű egyszer csak felbukkant az egyik kapitányság parkolójában, hely híján a mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyen állt meg. A nyomozók sötétített autójukkal megálltak a parkolóval szemben, ha kijönne a keresett férfi, akkor elállják az útját, úgy, hogy ne tudjon kiállni. Telt-múlt az idő, s egyszer csak emberünk beszállt az autójába, majd ki akart tolatni, mikor is a nyomozók ráálltak, majd teljes harcidíszben kipattantak a kocsiból és igazoltatni akarták Ruthbayerhurnt. Az igazoltatás a következőképp nézett ki:

- Szépen lassan szálljon ki a kocsiból, közben készítse elő az igazolványait!

Ruthbayerhurn engedelmeskedett a felszólításnak, csak annyi bökkenő volt, hogy már kiszálláskor közölte, bizony nála nincs egy darab igazolvány sem.

A nyomozók megkérdezték, hogy miért nincs?! Ruthbayerhurn közölte, hogy az igazolványait a kapitányság épületében hagyta. A nyomozók már a szemöldöküket vonogatták, Ruthbayerhurn meg azt hitte, hogy a mozgássérült parkoló miatt van az egész.

Meg is jegyezte a fiúknak, hogy ha ez az oka annak, hogy nem hagyták őt kiállni a parkolóból, akkor hívjanak egy közterületest, jelentsék fel, csak ne szórakozzanak már egymással, mert neki dolga van. Ott a rendszám, a kocsi az övé, aztán viszlát.

A nyomozók még egyszer megkérdezték ki ő, mire Ruthbayerhurn érthetően elmondta: Kovács Pistike vagyok, nem igaz, hogy nem ismertek meg, itt dolgozom én is, ráadásul azon a szinten, ahol ti, az igazolványom meg fent van az asztalomon.

A nyomozók szeme kikerekedett, majd habogva közölték, hogy bocsi, de ők csak parancsot teljesítettek. :) És még rátettek egy lapáttal, hogy bizony ők tudták, hogy Kovács Pistike nem is azonos Ruthbayerhurnnal.... :)

Szerző: Berill Shero  2010.11.18. 11:05 Szólj hozzá!

Címkék: hivatásosok

A bejegyzés trackback címe:

https://berillshero.blog.hu/api/trackback/id/tr12448585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása