A recept roppant egyszerű. Add önmagadat. :)

A szereplőket direktbe nem nevesítem, aki itt volt, az úgyis tudja. :)

Egyszer csak eljött az a várva várt nap, mikor kedves, ifjú "lovagom" megígérte, hogy meglátogat. Nem mondanám, hogy feszült voltam, hiszen egy szokásos napnak indult. Nem is lett rossz. Persze egyikünk sem azt kapta, amit várt.

A megérkezés jól sikerült, hiszen attól tettük függővé a dolgot, hogy esni fog-e vagy sem. Ifjú titán autója szervízben, s mint tudjuk motorozni szakadó esőben nem annyira gyere be. A megbeszélt időpontra már hétágra sütött a nap, lágy szellő fújdogált, a madarak koncertet adtak, minden tökéletesnek tűnt. Mikor az ifjú titán megérkezett még voltak nálam. Igaz nem sokáig.....

A drága két kedvencemet hozta. Kaptam egy epres Milkát és egy csomag pattogatott kukoricát. Mindig is tudtam, hogy jól nevelt, bizonyította már jó párszor, más helyzetekben. Bár meglepődtem, nem számítottam rá,  hogy hoz valamit. Én már annak is örültem, hogy jön, hiszen mostanában olyan ritkán találkozunk. Azt előre lefixáltuk, hogy a délutánba akár egy filmnézés is belefér, nem siet sehova. Ezt ugye jó tudni, mert az ember lánya úgy készül. Én aztán jól úgy készültem. Meg is kaptam a magamét a macinacimért, de mit csináljak, ha egyszer én vagyok a macinaci királynő? Ez volt az első hiba. Megjegyeztem, ha egy ilyen jó pasit vársz, még véletlenül se tedd melegítőben, legyen az bármilyen márkás! De nem volt időm átöltözni! És gondoltam, ha valaki szeret, hát így is szeret.

Jó darabig csak beszélgettünk, majd eldöntöttük, hogy megnézünk valamit. Kiválasztottuk a filmet. Ez volt a második hiba. Ami jónak tűnt, azon nem volt magyar szinkron, hiába kattintottam rá. A második filmet egyáltalán el sem indította a gép. A harmadikat végül sikerült. De minek?! A film roppant unalmas volt.  S a fiatalember kb. a felénél közölte, hogy inkább hazamegy. Nem is próbáltam itt tartani, úgyis hiábavaló próbálkozás lett volna. És hát első randinak...  Jó persze, nem biztos, hogy mindenkinél ilyen balul sül el. Jobban jártam volna, ha film helyett mondjuk a fényképalbumaim nézegetését ajánlom fel, nem? De hát késő bánat... Ami elmúlt, elmúlt....

A kegyelemdöfést az ajtóban adta meg. "Tudod, örültem neki, hogy végre eljutottam hozzád, de lehetne, hogy legközelebb ha jövök, ne arra érjek ide, hogy egy félmeztelen pasit masszíroz egy másik férfi?" :)

Szerző: Berill Shero  2010.03.07. 19:58 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://berillshero.blog.hu/api/trackback/id/tr971797950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Légionnaire 2010.03.11. 19:10:10

Azért valljuk be, ez jó szöveg volt a végére. Nem szúrtál neki valami alázást erre? Lehet az segített volna.

Berill Shero 2010.03.11. 20:41:15

@Légionnaire: Hát drága Légiós Tündérmackóm, ez tényleg jó szöveg volt. De a történet így kerek. Nem bántom azt, akit szeretek :D
süti beállítások módosítása