Ahogy ígértem, még koránt sem volt vége a napnak azzal, hogy megnéztük Herakliont és Knosszoszt. Bár tény, hogy a sok séta és információ kellően elzsongította az embert, de mi még tesómmal beneveztünk a krétai estre is.

Az estet megelőzően megnéztük a sziget egyetlen édesvízi tavát, a Kournas-tavat. Itt újra összefutottunk azzal a házaspárral, akik a repülőtéren előttünk álltak a sorban. A tavat úgy hirdetik, hogy a partján teknősöket láthatunk, továbbá a monda szerint, a holdfénynél látni lehet egy nimfát, aki a haját fésüli. Mi a teknős nézést letudtuk a kecsketejből készült fagyit áruló étteremnél, néhány kisebb példány úszkált egy akváriumban. Mivel az indulásig majd egy óránk volt, a fiatal házaspárral vízibiciklit béreltünk és áttekertünk a tó túlpartjára. Teknős helyett kacsát fotóztam. A holdfényt pedig nem vártuk meg. :D

20170912_180457.jpg

Ha lett volna nálunk fürdőruha, simán csobbanhattunk volna, kellemes volt a víz hőmérséklete. Sajnos így csak térdig tudtunk beleállni.

img_3942.JPG

Az egy óra hamar elröppent, majdnem sötét volt, mire megérkeztünk a vacsora helyszínéül szolgáló étterembe Argiroupoliba. A fogadtatás remek volt, népviseletbe öltözött személyek vártak süteménnyel, rakival-ouzoval a bejáratnál.

Mi a fiatal házaspáron kívül egy másik magyar párral kerültünk egy asztalhoz. Később derült ki, hogy nem csak egy városból valók vagyunk, de kb. két utcányira laktunk egymástól néhány éve. :) Tipikus Murphy.

A vacsora remek hangulatban telt, mivel elég frekventált helyen ültünk, így szinte mindig bevontak minket is a műsorba. Hol táncolni kellett, hol az általunk csak Jamasz bácsinak (jamasz-egészségedre) titulált táncossal kellett innunk. :)

egyeske.jpg

A férfit középen Dimának hívják és szenzációsan jó fej. Olyan hangulatot csinált, hogy senkit nem kellett noszogatni, mikor felkérte valamire. A mi asztalunkhoz gyakran jött, hozott rakit és édes golyókat, az előbbit messziről locsolta a delikvens szájába, utóbbit pedig az itatás után bőszen tömködte az áldozat szájába. Időnként az ölünkbe ült, máskor kézi csomózású kendőt kötött a hölgyek fejére, majd egy tőrt adott a kezükbe, hogy tegyék a szívéhez, imitálva a leszúrást.

Hajnalig mulatoztunk, kár lett volna kihagyni az estet. :)

 

Szerző: Berill Shero  2017.11.03. 20:21 Szólj hozzá!

Címkék: útitárs

A bejegyzés trackback címe:

https://berillshero.blog.hu/api/trackback/id/tr5013064370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása