"A mai levelemben a nyári kirándulásaimról szeretnék szót ejteni. Gyurmával a fesztiválozás után eldöntöttük, hogy kicsit túrázni is fogunk, mert annyi szép helyen nem jártunk még kis hazánkban. Elporoszkáltunk a Tisza tavi Ökocentrumhoz, a Káli medencében az Ingókőhöz és így tovább. Mind maradandó élményt nyújtott, de számomra a legkiemelkedőbb élmény mégis egy kilátóhoz kötődik. Nem adok tippeket, fedezzétek fel ti!

A legutóbb egy app segítségével lőttem magamnak egy bigét. Fogalmam se volt róla, hogy megtaláljuk-e a közös hangot, étterembe meg kávézóba nem volt kedvem menni. Persze ezt nem árultam el neki így pacekba, ezért javasoltam a kirándulást. A csaj vevő volt rá, megkérdezte hozhatja-e a barátnőjét. Ott már kicsit kiakadt pulzusmérő okos órám, mert az jutott eszembe, mekkora lúzer vagyok, ha nem tetszik élőben, nem is egyet, mindjárt két csajt hallgathatok órákon keresztül. Aztán lehiggadtam, mert eszembe jutott, hogy elrángatom Gyurmát is, úgysincs jobb dolga szombaton. Először kicsit morgott, mert dvd-ni akart hétvégén. A Simpson családot. Mondtam is neki, ebből öcsém már ki kellett volna nőni vagy 20 éve. Mindegy. Ígértem neki egy bigét, mindjárt lelkesebb lett. A megbeszélt találkahelyen teljes túradíszben vártak a csajok. Kicsit elszégyelltük magunkat, mert mi azért nem pont így készültünk, de a kezdeti zavar viszonylag hamar oldódott. Már az övék. Heherésztek egy kicsit, aztán leosztottak maguk közt. Ez tök nyilvánvaló volt, mondjuk nekem kukk mindegy volt, mindkettő bejött. Külsőre legalábbis. A belsejük meg nem is érdekelt igazán. Utána számoltam, az utolsó fesztivál óta már cirka három hét telt el.  Nem vagyok dicsekvős fajta, de azért a legyet is röptében, na meg néhány helyen már "csináltam". Többnyire Gyurma vitte a szót, a csajok kérdezgették, aztán mikor megérkeztünk az célhoz, javasolták, hogy messzebb állítsam le a kocsit, legyen több a séta. Hogy a nőknek miért kell mindig az a fránya séta? Úgy vettem észre, ez jó mindenre. Szerelmi bánatra, lelkizésre és ráhangolódásra.  Bármilyen ráhangolódásra. :) A szőke, aki az appos volt, már az út elején Gyurmára voksolt. A fakó barna meg rám. Mikor kiszállt a kocsiból lemeóztam a futóművét, stabilnak tűnt. Hál istennek nem volt tacskólábú farmotoros. Azokat nem komálom. Szóval romantikusos andalgásba kezdtünk. Egy idő után a sík terep hegyes-völgyesre váltott, de az se zavarta a csajokat, hogy vagy 4-5 kilométer erőltetett menet várt ránk az erdőn keresztül. Egy gyerekcsoporttal futottunk össze, ők már vígan rohantak lefelé. Irigyeltem őket, a számban már vattacukorrá állt össze a nyál, a víz meg nem nálunk volt. Későn kapcsoltam, hogy Gyurmáék lemaradtak. Lihegve estem be a kilátó ajtón. Fent az elénk táruló panorámától a maradék szavam is elállt, szerintem levegőt se vettem. Ezt használta ki a barna. Mesterséges lélegeztetésben részesített. Komolyan mondom, ez sem lepett meg. Sztoikus nyugalommal vettem tudomásul, hogy itt most valaki meg lesz ... Akarom írni, éreztem, hogy visszatér a tagjaimba az élet. Különösen egybe. Hogy belém mi ütött, azt magam se tudom, de fél perc alatt lekerült a forró naci a csajról, nekem sokat nem kellett matekolni, nyáron nem hordok alsógatyát. Olyat keféltünk a kilátó tetején, mint még soha. Nettó 5 percben. Öltözéssel együtt. Azért némi para maradt. Na nem azért, hogy bárki meglát, Gyurmáék bőven a vége után érkeztek, hanem, mert nem használtam óvszert. Amúgy Gyurma és a szőke még néhányszor beszéltek, én a barnával azóta se. Gyurma végül hiába fűzte, pedig még komoly zenei koncertre is elvitte, pedig az nem az ő műfaja, mégse sikerült az ágyába varázsolni. A barnáról néhány napja vallottam színt. Igaz barát, hátba veregetett és gratulált. Én meg azon imádkozom, hogy ne csörögjön a telóm, nem így akarok apuka lenni!"