" A Balcsi sehol, mi meg némán ücsörögtünk koszosan a kocsiban. Megmondom a frankót. Már kicsit se érdekelt a kárpit, csak az, hogy mielőbb leérjünk a szállásra. Tisztán emlékszem a rendőrök kaján képére, mielőtt utunkra bocsátottak. Az, amelyikről a gatyát szedtem le, megjegyezte, hogy "Látják uraim, ezért nem szabad félmeztelenül, meg atlétában vezetni. Nem csak, mert nem etikus, hanem mert rengeteg félreértésre adhat okot. További jó utat!" Már csak ez a mondat hiányzott! Gyurma nyugtatott, de én még utoljára elbődültem, nem úgy, ahogy a Riska szokott otthon, hanem amolyan oroszlán tudatban, hogy "szeretem, mikor a légkondi a frissen borotvált mellem simogatja", aztán tövig nyomtam a gázpedált és bőszen arrébb gurultunk vagy tíz métert a leállósávban. A csávó újra mellénk ért és jelezte, hogy vissza kéne térni az araszoló kocsik közé. Annyi jófejség volt bennük, hogy biztosították az utat, míg besoroltunk, aztán üveghangot hallatva elporoztak a leállósávban.

Nem akartunk a fesztivál területén sátorozni, abból már kinőttünk. A közelben egy vendégházban foglaltunk szállást. Pista bá, a tulaj feje sokatmondó volt, amikor, mint a vert had kiszálltunk a kocsiból. Meg se kíséreltük elmagyarázni a helyzetet. Viszont az öreg úgy gondolta, a falusi gyógymód mindenre jó, kerozinra hajazó házi pálinkával kínálgatott. A neje meg hozta a zsíros deszkát lila hagymával. Amennyire nem akartunk inni és enni, annyira jól sikerült az este. Fogalmam sincs mikor keveredtünk le a helyi kocsmába, arra emlékszem csak tisztán, hogy a zenegép végtelenítve játszotta a Nézését, meg a járását és hazafelé végigénekeltük az utat. Pista bát Gyurmával ketten támogattuk haza. A másnap csak délben kezdődött. Akkor viszont csúnya világ köszöntött ránk, ravatal volt mindkettőnknek. A szemközti ágyról győzködtük egymást, hogy estére mindenképp össze kell szedni magunkat/egymást, mert fesztiválozni kell.

Mondjuk konkrétan a tökömnek se hiányozott a buli, de ha már kifizettük, meg ezért jöttünk, csak összevakartuk magunkat. Pista bá kitett magáért, pálinka, bor, sör és egy fél disznó várt az udvaron. Hál istennek a disznó már feldolgozva, így csak falni kellett. Azt mondta, nem venné a lelkére, ha éhesen mennék a "városi gyütt-mentek közé". Miután megtudta, hogy Gyurma orvos, addig egy lépést se tehettünk, míg őt is, meg a nejét is alaposan meg nem vizsgálta az én drága barátom. Volt ám röhögés, mert fonendoszkóp helyett a zománcos bögre volt csak kéznél. Legalább a recepttömb nála volt bélyegzőstül. Az első koncertet a hevenyészett vizit miatt jól lekéstük, de aztán belejöttünk a bulájba. Annyira, hogy még két csajt is sikerült pattintani. A sokadik sör után mondjuk már mindegy volt. Meglepődtem, mikor ébredés után azt éreztem, hogy valami birizgálja a mellemet. Először aszittem, Gyurma fekszik rajtam, aztán láttam, hogy egy fekete hajzuhatag. Rettegtem attól, hogy az arca majd olyan lesz, mint amit szívlapáttal vagy kőműves kalapáccsal formáztak, de egész takaros menyecske volt. Mondjuk a nevére nem emlékeztem, pedig vadul próbáltam rájönni. Így maradt a Baby, mint autentikus megszólítás. Egész jól viselte, házias csajnak tűnt, ágyba hozta a kávét. Gyurma nyerített fel, hamar levágta, hogy halvány lilám sincs a kiscsaj nevét illetően. Ő se járt sokkal jobban. Ráadásul a mellette fekvő pina olyan volt hátulról, mint Claudia Schiffer, elölről meg Gobbi Hilda. Na jó, talán egy fokkal szebb. Amolyan igazi falusi kombiné. Alkatra is. A melle a hasát verdeste, oszt szerintem még harminc se volt. Az én "babámnak" szopós szája volt, kiderült, hogy elcseszte a plasztikai sebész, de legalább a dudái jól sikerültek. Egyikőjük se volt szívbajos, látszott, nem először vadásztak le együtt két palit. Sajnos aznapra már nem sikerült tőlük megszabadulni, pedig igyekeztünk ott hagyni őket a tömegben. Mindegy, a potyanumera azért jól jött. Az előző estire haloványan emlékeztem csak, de ez Babyt nem zavarta. Ahogy az sem, hogy az olajban tocsogó sajtos-tejfölös-fokhagymás lángos és a sör megtette hatását a negyven fokban. Olyan szagunk volt, mint egy komplett trágyaüzemnek. Rutinosan ellenőriztem a brifkót, mielőtt kamu telszámot cseréltünk volna. Amúgy meg alig vártam, hogy elinduljunk haza, a kis szobában úgy megállt az áporodott levegő, mint legutóbb Béla bá szíve a bicskától. De azért összességében jó kis hétvége volt!"