Kedvesem keresztlánya vett magának egy törpe nyulat. Nagyon aranyos a puha, selymes bundájával, bár ha kiengedik, lehetetlen elkapni. Kár, hogy nem volt nálam kamera, fel kellett volna venni a "vérnyúl" ténykedéseit.

A múltkor elindultunk nyúl nézőbe. A ház mögötti pázsiton szabadon lett engedve "Májki". Egészen addig semmi baj nem is volt, míg elő nem kerültek a macskák. Addig csak a Kedvesem unokatesójának kislánya hajkurászta szegény nyuszit, onnantól kezdve meg egyre érdekesebb lett a dolog. A két fekete macska jó tesókhoz illően együtt kezdett szegényre vadászni. A vörös csíkos pedig az ellenkező oldalról közelített lelapulva a szürke nyuszihoz.

Hősünk rágcsálta a füvet, a nézőközönség meg lélegzetvisszafojtva figyelte, hogy mi fog történni. Amikor a macskák már lapos kúszásban odaértek volna, a nyúl felhúzta a nyúlcipőt és már ott sem volt. Ezt a bő fél óra alatt vagy 50x előadta. Néha pedig a levegőbe ugrott fel, megpördült, de ez sajnos nem mindig sikerült jól, volt, mikor a hátára esett vissza.

Az igazi szenzációt az hozta meg, mikor megunta a cicákat, s odarohant a vöröshöz, lefejelte, majd szétkergette a másik két macskát is. :)

Szerző: Berill Shero  2012.05.03. 12:16 Szólj hozzá!

Címkék: mosoly

A bejegyzés trackback címe:

https://berillshero.blog.hu/api/trackback/id/tr504373215

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása