Bond Béláról régen írtam már. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi említésre méltó, mert történt.

Béla közös munkája Szöszkével véget ért. Persze szentül megfogadták, hogy tartani fogják a kapcsolatot. Egyelőre még megy is. Béla amúgy halál pofátlan. :) Mondom ezt úgy, hogy imádom, de azért hogy a saját városomba meghívjam bulizni a "majdnem" szeretőmet, s be is jelentsem otthon, hogy a hétvégén a "csajokkal" megyünk bulizni... Hát ez azt gondolom már a pofátlanság csúcsa! :) Vagy ha máshonnan közelítem meg a dolgot, akkor a teljes érdektelenségé. Lucc Gizellával összefutottam a múltkoriban és újságolta, hogy Bélának milyen hétvégéje lesz. Próbáltam nem hangosan röhögni. Mindegy... Valahol tulajdonképpen sajnálom mindkettejüket, hiszen nem ilyen házasságban kellene élni....

Elkanyarodtam a témától. BB-val mind Á barátunk, mind az ő barátnője, na meg persze én is megígértettem, hogy amint meglesz Szöszke, azonnal küldjön egy sms-t. Akár üreset is,  hogy tudjuk volt-e valami.:) Azt is mondtuk neki, ha nem hagyja a csaj magát azon a bulis hétvégén sem, amikor minden feltétel adott lesz, akkor jobb lesz, ha menekülőre fogja, s meg sem áll hazáig.

Nos, eljött az a hétvége. Nem is ketten voltak csak, hiszen az egész kollektíva, akik együtt dolgoztak hivatalosak voltak Bondunk városába. Az első este kellemesen alakult, de nem volt lehetőség magánakcióra. A második este.... Nos... A második este már érdekesebb volt. Mindenki tűkön ült, s várta az sms-t. Persze jó barátok vagyunk, igazán jók, volt aki telefonált, volt aki sms-t írt, hogy mi lesz már?! :)

Az a fránya sms csak nem akart jönni. Persze mi egymás közt azért megkonzultáltuk, hogy bizony komoly bajság van, Bond nem tudja megdugni Szöszkét. Aztán a harmadik napon végre sikerült utolérni kedves barátunkat, aki azt mondta, hogy olyan sűrű volt a program, hogy nem volt ideje senkinek sem írni semmit. Ez olyan parasztvakítás szagú volt, nem is hagytuk annyiban. Mosoly villant az arcokon, akkor hát megvolt? Bondunk bőszen elvigyorogta a dolgot. Ám hősünk csak somolygott, somolygott, s nem kaptunk egyenes választ. Úgyhogy most ránk van bízva, hogy kitaláljuk, hogy igen-e, vagy nem-e.

Mármost, én arra szavaznék, ha nem lett volna meg, akkor többet nem találkoznának... Ugyanis Bélus megfogadta, ha nem jön össze, akkor nem erőlködik többet. Ám a naptárja tele van előre 3 héttel közös programokkal. Ez egy. A másik meg, hogy a somolygás többet mond mindennél. A nemet valahogy konkrétan kimondja az ember. Az igent meg esetleg amiatt nem, hogy nem akarja magát további kérdéseknek-zaklatásnak kitenni. Vagy mert egy úr, megígérte Szöszkének, hogy nem mondja el senkinek, hiszen a pletyka hamar lábrakap?

Azt mondják elég jó emberismerő vagyok és jók a megérzéseim. Amennyiben azok nem csalnak meg, Bondnak meg volt Szöszke :D Már csak idő kérdése, hogy ezt ki is mondja. Addig viszont hősünk lekerül a palettáról. Van annyi más, amiről írni tudnék.

Ti mit gondoltok?