Íme az új egyed.

Ahogy egyik barátom fogalmazott: "mindenkinek kéne egy saját rabszolga". Hát nekem van! :) Nem is akármilyen. Szexrabszolgának hívják. :)

Nevezzük őt mondjuk Kelannak. Hogy lett a rabszolgám? Reggelente ugyan nem együtt utazunk munkába, de rendes srác, mindig megvár az állomáson. Bár mostanában hűtlen lettem hozzá, mert többször visznek kocsival, így megúszom a tömegközlekedést. Kelan télen-nyáron, hóban-fagyban, tűző napsütésben hűségesen vár rám a peronon.

Mielőtt bárki sajnálni kezdené, szeretném leszögezni, hogy nem kényszerítem rá. Csak jó a társaság munkába menet, így Kelan megvár, nem csak engem, hanem még pár embert azért, hogy a tömegközlekedési eszközön eltöltendő fél-három negyed óra tömény röhögéssel teljen. Aztán mivel lovagias, ha látja, hogy sok a cuccom, átveszi és cipeli helyettem. Valahogy így kezdődött. De hogy hogy lett a sima rabszolgából szexrabszolga?! :)  Na, ez amire már magam sem tudom a választ.

Akár büszke is lehetnék rá, hogy egy édes, tünemény 22 éves a szexrabszolgám... Már, ha lenne köztünk valami. Valljuk be azért, hogy remekül hangzik, amikor azt mondom, hogy valaki a maga hamvas üdeségével az én habtestemet akarja. Sokan irigyelnek is érte, de nálunk a dolog csak verbális. Szájszex (ez egy teljesen új szó, a szájkarate mintájára alkottam). Se több, se kevesebb, ami köztünk van. Nagyon csípem, mert fiatalsága ellenére az élet nagy dolgait teljesen jól látja.

Kelan jól néz ki, ezt leszögezhetem. Értelmes, kedves, jól öltözött, kellően vagány és humoros srác. De! És itt jön a de... Valamiért mindig átdobják őt a palánkon. Nem nagyképű, nem szívatja a csajokat, figyelmes, udvarias, jól nevelt. Ha zsiványság kell, az is meg van benne. És mégis. Nem értem hogy miért. Talán túl rendes a lányoknak? Ma már az is baj, ha valaki hűséges és tud szeretni?

Tényleg, mi kell nekünk? Mert mint Kelan példája mutatja, a jó az nem. A legutóbbi történés akár szappanoperába is illene... A rabszolga összeszedi álmai nőjét. Belebolondul a végtelenségig. Egy darabig a föld felett lebeg, s ebből az állapotból aztán semmi nem képes kimozdítani. A pofáraesés hónapokkal később jön. Mikor kiderül, hogy a tökéletesnek hitt nő megcsalta a legjobb barátjával. (kérdem én: milyen nő és milyen barát az ilyen? a legszebb, mikor egyszerre veszítesz el két fontos embert is.)

Kelan szíve óriási, ugyan trauma éri, de úgy dönt, hogy ad még egy esélyt a nőnek. De már semmi sem olyan, mint régen... A megbocsátás jelen esetben kevés. Amit az agy fel tud dolgozni, azt a szív nem. S mielőtt szegény rabszolga szíve megszakadna, elköszönnek egymástól. Az elválás sem megy simán. Hónapok óta vannak külön, de.... Épp a minap voltam fültanúja mikor a csaj kérdőre vonta szegény Kelant, mégis hogy képzelte, hogy egy másik nővel találkozik?! Miután letette a telefont, sem ő, sem én nem tudtunk napirendre térni afelett, hogy ha már nincsenek együtt, ráadásul a csaj csalta meg, akkor mi köze van hozzá, hogy kivel találkozgat?

Rabszolgámat elemészti a bánat. Úgy látom kis butám nagyon is szereti ezt a csajt, aki nem érdemli meg őt. Mindegy mit tesz, vagy mond, a tettei önmagukért beszélnek. S nem tudom lenne-e olyan leányzó, akiért újra ugyanúgy csillogna a szeme, mint ezért a hűtlenért. Én nagyon szurkolok neki. Mert megérdemelné, hogy boldog legyen. Egy rabszolga is lehet boldog! :) S ha jönne a megfelelő nő, szíves-örömest átadnám neki az ifjú urat. Én úgyis csak akkor rúghatnék nála labdába, ha legalább egy 10-sel fiatalabb lennék. ;)

Amúgy meg, aki ilyen játszmákban senyved, szenved, esetleg maga is manipulál, ajánlom figyelmébe Eric Berne: Emberi játszmák című könyvét. Tanulságos olvasnivaló mindkét nem számára.