Ez is egy mosolyfakasztó történet lesz.

Hősünk egy jól sikerült este után illuminált állapotban érkezett haza. Ezzel még nem is volt baj. Megesett már vele máskor is. Néhány alkalommal nem is emlékezett rá, hogyan és mikor keveredett az ágyába.

De ez a mostani este más volt, mint az eddigiek. Jól érezte magát, táncolt, de nem gondolta , hogy túlzásokba esett volna. A szobát tesójával osztotta meg, aki épp csak kinyitotta szemét az érkezésére, majd vissza is aludt. Hősünk komótosan levetkőzött, valószínűleg fogat nem mosott és a zuhanyzót is messzire kerülte, de úgy dőlt be az ágyba, hogy már a mozdulat közben elaludt. Békésen, egyenletesen szuszogva vette a levegőt, még hánynia sem kellett. Már majdnem világosodott, mikor vizelési inger kerítette hatalmába. Ő pedig tudta, hogy ágybavizelni már gyerekként se jó buli, így elindult a mellékhelyiség felé. Kinyitotta az ajtót, nem hallott ő hangokat, vizelt, majd visszafeküdt aludni.

A reggel ugyanúgy indult mint a többi. Hősünk magára kapkodta ruháit, hiszen szokás szerint késésben volt, beült a kocsiba és elporolt. A telefon meglepve érte utol. A szülei kétségbeesve hívták, hogy minden okés-e, jól van-e. Ő nem is értette miért kérdik. Aztán a tesója is hívta. Majd elmondta, hogy hiába üvöltött rá, hősünk nem látott és nem hallott, holott nyitva volt a szeme, ahogy kinyitotta az ajtót, azzal a lendülettel hugyozta telibe a bárszekrényt, majd mind aki jól végezte dolgát, becsukta és visszafeküdt aludni. :)