Rájöttem, hogy alapjáraton egy iszonyatosan zsémbes némber vagyok. Főleg, ha igazságtalan, vagy nem tetsző dologgal találkozom.

Az csak egy dolog, hogy a kocsiban ülve, még ha nem én vagyok a sofőr, akkor is képes vagyok bárkit a francba küldeni a vezetési stílusa miatt, de most azzal is szembesülnöm kellett, hogy a mozik sincsenek biztonságban tőlem.

Eleve utálom a tömeget. Nagy Budapesten sétálva kifejezetten ingerenciám támad fellökdösni az embereket, akik pont előttem állnak meg bámészkodni, vagy elfoglalják az egész járdát. A mini Budapesteket, azaz a bevásárlóközpontokat meg még az utcai forgatagtól is jobban utálom! Ugyan azt mondják, hogy idén nincs pénze az embereknek karácsonyra, de ez tévedés. A plázák tele vannak. Lehet, hogy nem költenek annyit, de egy átlagos szombaton, vagy vasárnap nem is érdemes bemenni, mert levegőt se lehet kapni.

Az egyik jó barátommal úgy döntöttünk, hogy mégis megkockáztatjuk, irány a mozi. Már azzal kezdődött, hogy nem foglaltunk jegyet, hely csak a fal mellett, vagy az első négy sor valamelyikében. Az első sorok eleve kilőve, a francnak van kedve a vászon egyik oldalát bámulni kitört nyakkal. Mivel egész korán beértünk leültünk kajálni. Nekem maradt még a fél literes üdítőmből kb. 4 dl. Azt gondoltam, majd veszünk hozzá kukoricát és így kibírom az estét. Kukorica megvéve, a barátomnak a cola, irány befelé. Erre megállít a jegyszedő, hogy bizony az üdítőmet le kéne tenni, mert nem itt vettem. Majdnem dobtam egy hátast. Számoljunk két fővel. Az ember kifizet a két jegyre 3 rugót. Kukorica, nasi, egyebek még min. 1 rugó. Az barátok közt is 4 ezer magyar forint. És ezért nem vihetem be az üdítőmet. Úgy, hogy a mozi büféjében csak egy cég termékeit lehet kapni, amitől alapjáraton is kiütést kapok, soha, de soha nem iszok a termékeikből, mert mind vacak.... Letetette velem a csaj a teámat, s bájos mosoly kíséretében közölte, hogy kifelé visszakapom. A kukoricájuk már többszöri tapasztalás után ismét pocsék volt, tele a fog közé szoruló alja darabkákkal. Ráadásul már hideg és ízetlen. A legkisebb adagnak is csak a felét tudtam megenni úgy, hogy én akár 2-3 litert simán megeszek egy alkalommal. A film legalább jó volt ennyi pénzért. Kifelé álmodtam egy merészet. Vittem a maradék kukoricát és az üdítőmért cserébe ott hagytam nekik. Reméltem, hogy majd valaki rám szól, hogy vigyem el, vagy dobjam ki, mert akkor lett volna lehetőségem azt mondani nekik, hogy "bocsánat, ezt itt vettem, gondoltam kivinni nem lehet." De sajnos senki nem kérdezte meg... Azért én elégtételt éreztem....

Amúgy csak egy költői kérdés: Miért nem lehet a mozikban több cég termékét is árusítani, hogy az ember kedvére válogasson?

Szerző: Berill Shero  2009.12.08. 16:59 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://berillshero.blog.hu/api/trackback/id/tr751561154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.