Már nem sokáig kell a pihenéses kalandjaimat olvasni, mert minden jólétnek vége szakad egyszer. :(

A moziról még nem is írtam. Az a jó a helyi kis mozikban, hogy családias a hangulat. Már 3 filmet is megnéztünk, roppant drága helyáron,a moziünnep alkalmából 400 Ft-ba került egy-egy jegy, míg a frissen behozott film kiemelt helyáras volt kemény 600 pénzért.

Az El Greco c. történelmi film szuper volt. Végig lendületes, izgalmas. A közönség otthoni hangulatát megalapozták a terem bal szélén ülők, akik hangosan kommentálták a filmet. Tudom ajánlani a Rózsaszín sajt c. magyar remekművet, a mozi vezetője elmesélte, hogy eleinte eltúlzottnak gondolta Bezerédi Zoltán játékát, de mivel a film Tóth Barnabás életrajzi ihletésű műve, a srác szomszédai azt mondták istenes lenne, ha a kedves papa csak ennyire lenne lökött, mint a filmbéli apuka. Tanulságos kis film volt. A harmadik Nicolas Cage remeke a Kísérlet volt. Nem volt rossz az alapötlet, Á-nak tetszett, engem viszont halálra untatott az UFO-s történet. A negyedik film, mely még várat magára a Milk c. lesz, hát kíváncsian várom.

Volt egy szuper jó estém is, ami a napi kényeztetésen felül még adott némi pluszt, de ezt talán majd máskor írom le. ;)

Aztán ki ne hagyjam, hogy megjöttek a barátaim, így egyik este már fél 6 környékén letoltam 3 welcome drinket fél üveg citromos Gösser társaságában, ami megalapozta a vacsora előtti jókedvet. Vacsoránál asztalomhoz libbent egy eleddig homályba vésző személy, aki valaha a cégnél nagy ember volt, mára viszont csak egy bukott munkatárs, aki azt reméli, hogy terem számára babér, ha vezetőváltásra kerül sor. Nem beszélgettünk mi sosem, mert ő az én szakterületemen dolgozókat ki nem állhatja, úgyhogy őszintén elcsodálkoztam, vajh mi vezethette az asztalomhoz. Elhívott ping-pongozni. Sejthetitek mekkora lelkesedéssel indultam neki, mert ugye egy vezetőt mégsem utasít csak úgy vissza az ember lánya. Sajnos még illuminált állapotban is bőven jobban játszottam tőle, és mivel elég önérzetes vagyok, így nem hagyhattam nyerni. :) Közben megvitattuk a cég felsővezetésének dolgát, bár nem értem miért engem kérdezgetett erről, mikor közel s távol én vagyok a legkisebb hal a cégnél.

A ping-pong után biliárdoztam is. Nagy örömömre néha sikerült egy-egy golyót a lyukba tenni és a posztó is megúszta a velem való találkozást. A végén még kiderül, hogy egy igazi sporttehetség vagyok. :)

Szerző: Berill Shero  2009.09.28. 09:03 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://berillshero.blog.hu/api/trackback/id/tr921408972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.