Hol is tartottam?

A sok győzködésnél. Egy darabig nem jutottak se előbbre, se hátra. Futó csókok, lopott pillanatok egy moziban. Szöszke feltett szándéka volt, hogy előbb ő juttatja Bond Bélát a mennyekbe, s nem pedig fordítva. Béla egyre erőtlenebbül tiltakozott.

Szöszi egyre több kifogással állt elő. Holott Béla már majdnem foglalt egy panzió szobát is. Csiki-csuki huzavona immár hónapok óta. Szöszi kifogásai a teljesség igénye és sorrendisége nélkül:

1. Ha megint a társaságban találkozunk, ott hogy nézne ki, hogy én félrevonulok veled?

2. Nálunk nem lehet, mert bár a gyereket le tudom passzolni anyuékhoz, de azért a saját ágyunkban mégsem kéne, nem?

3. Ha megyünk nyaralni, esetleg lejöhetnél utánunk, s ott a vízparton éjjel... bár az sem jó, mi van, ha nem lesz szabadstrand?

4. Hozzátok gondolom nem akarsz felvinni.

5. Jó, jó, esetleg mégis lehetne nálunk... De! Most jut eszembe! Anyámnak van kulcsa a lakáshoz, mi van, ha megint beállít, mint múlt vasárnap reggel?

6. A környékünkön nincs megfelelő panzió...

7. Nekem sok idő kell. Illetve, ha csak én boldogítalak téged, akkor kevés is elég....

8. Nézel panziót? És ha nem tudunk ellógni? Potyára fizetted ki a szobát?

A dilemmázás addig-addig ment, míg Szöszi elhatározta, hogy rendez otthon egy partit. Az ötlet ugyan kissé morbid volt, de mint tudjuk, mindig az nem gyanús, ami az orrunk előtt zajlik. A parti végeztével a nappali eddig keveset látott kanapéja egyre többet tapasztalt. De! A végkifejlet egyre késett..... nem is lett.

Bélának muszáj volt hazamennie.... Ám Szöszi töredelmesen megvallotta még ugyanazon nap folyamán, hogy bizony ő látja Bélában a fantáziát. Akinek talán sikerülne áttörnie a falakat. Aztán Béla felajánlotta, hogy visszamegy. Szöszi meghátrált. Majd másnap egy sms-ben töredelmesen bevallotta, hogy mégis csak jó lett volna, ha Bondunk visszaóvatoskodik.

(Persze semmi közöm hozzá, de Szöszi férjének is magába kéne néznie... Vajon milyen férfi az, aki mindig csak azt hagyja, hogy a nő eljuttassa a csúcsig, viszont ő nem tesz egy szalmaszálat se keresztbe? A másik kérdésem, milyen nő az, aki alig néhány hónapnyi házasság után már megcsalja a férjét, mert nem elégítik ki otthon? De ha, nem elégítik ki otthon, akkor minek ment hozzá? Kétlem, hogy valaki, aki ismeri a testét, aki szereti a szexet, az beéri azzal, hogy mindig csak ő ad, s nem hiszem, hogy nincs olyan mód, amivel boldoggá tudná tenni akár saját magát is)

Vissza történetünkhöz. Béla erőst törte a fejét a hogyan továbbon. Értelmes megoldást nem sikerült kitalálnia... Ahányszor közeledett Szöszi felé, falba ütközött és mindig az volt a válasz, hogy előbb neki legyen jó.... Persze ő meg úgy gondolta, hogy addig nem adja be a derekát, míg Szöszinek nem lesz jó... Szó-szót követett.

Majd ismét egy mozinap.... És a hátsó sor székei olyat tapasztaltak, mint lehet korábban még sose (vagy csak én vagyok naiv és konzervatív, hogy egy moziban mégsem?!)... Bélánk eljutott a mennybe....Szöszi szájrátétellel csodákat művelt..... Aztán persze az árulkodó nyomokat alig sikerült eltüntetni... Ám, Szöszi megint csak nem akarta, hogy hősünk viszonozza a kedvességet. :)

Jelenleg itt áll a történet... Bondunktól kíváncsian várom a folytatást. :D

Szerző: Berill Shero  2009.08.12. 21:50 1 komment

Címkék: intimszféra

A bejegyzés trackback címe:

https://berillshero.blog.hu/api/trackback/id/tr671301198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

micicica 2009.08.13. 07:47:36

Szia Anya!
Regisztráltam! :) Írjál jó sokat! Sokat-sokat-sokat! Mert jó olvasni! Bélának meg drukkolok. Bár ezt a nőt tényleg nem érem föl épp ésszel...